Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) Ne áltassuk hát magunkat! Nekünk csak egy útunk van, de ez nem a reánk sem hederítö kormány támogatása, hanem igazaink hirdetésének és követelésének útja! A kisantant konferenciája. Soha inkább, mint ma! Most oszlanak szét a kisantant konferenciájáról. Valamikor a »Szent Szövetség« is azt hirdette, »hogy egymást mindenben, minden alkalommal, minden he­lyen segíteni, gyámolítani, támogatni fogják«, — az »igazság, a felebaráti indulat (Caritas) és a béke parancsaitól áthatva.« Hogy e farizeus fogadkozást mi követte, azt tudjuk a történe­lemből : — a népek szabadságának elnyomása! Ugyanilyen »áhítatos« érzelmektől áthatva konferenciázik a kisantant, amelynek életrehívója, lelke és vezére a mi kül­ügyi kormányzatunk. — Igaz, hogy ez az alakulás lassan-lassan már a történelemé. — Jugoszláviának, Romániának fontosabb életérdekei vannak, mint Magyarország izolálása. Természet­szerű azonban, hogy az itteni magyarság azt a külpolitikát nem honorálhatja, amelynek éle testvérei ellen irányul, a bé­kés szándékoknak a múltból ismert értékű, üres szólamú hir­detése dacára. Ha külügyi kormányunk e politikáján a mi állásfoglalásunk nem is változtat, mi nem állhatunk ily poli­tika mögé. Nem állhatunk azért sem, mert bár tudjuk jól, hogy a mostani konferenciázásnak egy nyilván fontos tárgya, az olasz-magyar barátság nem jelenti Magyarország szenvedé­seinek és megpróbáltatásainak végét, tudjuk, hogy nem jelenti, egyelőre, a mi sorsunk változását sem, —- de igenis jelenti, hogy a háború utáni bosszúálló mentalitás tünedezőben van. Az Amerikai Egyesült-Államok külügyi képviselete a mexi­kói eseményekkel kapcsolatban felemeli tiltakozó szavát a földkobzások és egyéb jogtipró eljárások ellen, — lassan-las­san, de már áthatja a világot annak a tudata, hogy a béke bázisa nem a gyűlölet, nem az erőszak és nem a fegyver, de az igazságosság. A népszövetségi egyezségokmány (Covenant) egyik ame­rikai bírálója ugyan találóan állapította meg — mondja Dr. Men­dele Ferenc londoni követségi titkár, a »Népszövetség jogi és politikai rendszeréről« irt nagyon érdekes tanulmányában, — 8 113

Next

/
Thumbnails
Contents