Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa régi épitményei

A város déli kapuja előtt I. Lipót király, I. Rákóczy Fe­rencre a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kirótt kétszázezer forint váltságdíjon 1671—77-ben a déli kapu előtt, Sicha Lukács György mérnök és építésszel hatalmas citadellát építtetett. Ezt az ötágú csillagformában többezer katona befogadására alkalmas és ágyúkkal megra­kott fellegvárszerű erődítményt védőárok vette körül, ame­lyet vízzel gépek segítségével töltöttek meg. Az erőd minden sarkán ágyúval ellátott bástya emelkedett, névszerint: a Li­pót-, Malom-, Montecuccoli-, Temető- és Claudia-bástya. A Montecuccoli- és a Malom-bástya között a falon 19 lábnyi magas laboratórium-tornyot állítottak fel. A citadellának a város felé eső oldalán 6 lábnyi magas bejárati s az akasztó­hely felé néző oldalán pedig 16 lábnyi magas kirohanási kapu nyílott. 1 0 Ezt a citadellát Thököly Imre 1682-ben roham­mal bevette és ezzel Kassa birtokába jutott. III. Károly 1713­ban az erődöt leromboltatta. Utolsó maradványait 1844-ben távolították el, hogy létrejöhessen a Fő-utcának délre nyúló szabad folytatódása a Pesti-út, ma Honvédek-útja felé. Midőn II. Rákóczi Ferenc Rabutin császári vezér sikerte­len ostroma után 1706 október 14-én Kassára bevonult, a meg­rongált városfalakat és bástyákat a seregében szolgáló fran­cia származású Le Maire mérnökkari tisztjével újabb tervek szerint átalakíttatta. Ez volt a kassai védőművek utolsó módo­sítása A kurucok szabadságharca után békés idők következ­tek és Kassának az erődítményekre önvédelmi szempontból többé már nem volt szüksége. A városnak és erődítményeinek 1747ben készült alap­rajza 1 1 magyarázó feljegyzésében a következő erődök neveit olvassuk: a Néma-, Tégla-, Malom- és Hóhér-bástyák, a Jég-, Bethlen Gábor-, Muszka-, Fokvárak, a Kartács-bástya, Forgács-, Mészáros-, Kovács-, Üj-ágyútelepek. Ezeken kívül a keleti oldalon előretolt kisebb vértgátak voltak: a Szent Károly, Szent Jenő, Szent József és Szent Péter nevű rave­linek. 1 0 Hoffmann Arnold: Kassa a magyar haditörténelemben. Abaúi­Torna vm. és Kassa 118. 1. 1 1 Színezett tussrajz, 1774-ben másolta Zerba százados, utóbb 1781­ben Rottauscher Károly. Kassai Rákóczi múzeum, 5256, 5257 sz. 312

Next

/
Thumbnails
Contents