Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa Története - Kassa az Anjou királyok alatt
„Királyi jóindulatunk teljességéből nekik a szabadságnak és kegynek azt a kiváltságát kívántuk megadni, hogy a közöttük bármi módon felmerülő úgy nagyobb, mint kisebb összes peres ügyekben, ott közöttük az ő bírájuk és esküdtjeik fognak ítélkezni és ha panaszosoknak közöttük bárki ellen valami keresetük lenne, ezt maguk körében intézhessék el, akik ha vendégtársaik közül való panaszosaiknak igazságot szolgáltatnak, az jól történt meg, ellenkező esetben nem maguk a polgáraink és vendégeink, hanem az említett bíró és esküdtek idézhetők és idéztessenek meg a panaszosok által elénkbe, vagy a tárnokmester elé és mi, vagy tárnokmesterünk, mint rendes bírájuk, bármely panaszosuknak az igazság kiegészítését végrehajtjuk a jog rendjének megtartásával." 7 Károly Róbert uralkodása alatt Kassának pénzverő műhelye is volt, amelyben a márka súlyegysége szerint készítették az ezüst dénárokat. Később más uralkodóktól is nyert a város szabadalmat, hogy országos érvényű dénárokat, forintokat, tallérokat verhessen. Károly király fia Nagy Lajos (1342—1382) atyja példáját követve, a kassaiaknak 1347 július 28-án terjedelmes szabadalomlevelet ad, amelyben szószerint kiterjeszti számukra azokat a privilégiumokat, amelyeket csekély változtatással már a IV. Béla 1244-ben a pestieknek adott okiratában olvasunk. Nagy Lajos e szabadalomlevele értelmében a kassai polgárok föl lettek mentve szőlőiktől a tized, az úgynevezett csöbör adó fizetése alól. 8 Nem voltak kötelesek a király főembereinek szállásáról gondoskodni, hanem a városba érkezők szükségleteiket megfelelő áron megfizetni tartoztak. A kassai polgár házát, ingatlanát idegennek csak akkor adhatja el, ha ez a város állandó lakosa akar maradni. Akinek nincs örököse, az a vagyonát arra hagyhatja, akire akarja. Ha valaki ingatlant vásárol s a vételt egy év és egy hónap alatt senki sem támadja meg, akkor a vásárló szerzeményét békén bírhatja. Plébánosukat és ennek helyettesét (vicáriusát) a kassai polgárok szabadon választhatják meg. 7 U. o. Privilegia. Nr. 3. 8 „Primo quod de vineis eorundem chybriones nullatenus exigantur". U. o. Privilegia. Nr. 3. 29