Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - A csehszlovák megszállás húsz esztendeje

zeti szellemű keresztény lapokra (Esti Újság, Prágai Magyar Hirlap) a könyörtelen cenzúra, betiltás és elkobzás várt. A felfüggesztett magyar társadalmi és kultúregyesületek közül nagy utánjárás után csupán nagyon kevésnek (Kazinczy Társaság, Színpártoló Egyesület, Ker. Társadalmi Kör) enged­ték meg a működést. A magyar színészetnek évenként csak kétszer engedélyeztek hat hetet. Megdöbbentő volt a következetes mesterkedés és terror, amellyel a kassai magyarságot nyelvének használatától akar­ták megfosztani a közigazgatásban és a bíróságon a sajátos módszerekkel végzett népszámlálás útján. Kassa lakosságá­nak a legelső szlovákiai teljhatalmú minisztere dr. Srobár Lajos által is elismert 80% magyarságát, 1921-ben 30%-ban, 1930 december 2-iki népszámláláskor már csupán 17'8%-ban mutatták ki. Ennek következménye az lett, hogy Kassa a 20%-hoz kötött magyar nyelv használati jogát a hivatalok­ban elvesztette s 1932-ben a kassai városházán is bevezették a szlovák-magyar helyett a tisztán szlovák nyelvű közigaz­gatást. Kassa magyarságára gazdasági tekintetben is csak lesze­gényedés és romlás várt. Az idegen tisztviselők, hivatali és iskolai alkalmazottak , vállalkozók, bankok, kereskedők, iparosok, orvosok, organizáltan csupán cseh árut várásoltak, csak cseh iparost és szakmunkást foglalkoztattak. A rendkívüli adó- és szállítási kedvezményeket élvező cseh áruházak és kereskedelmi vállalatok végzetes konku­renciát jelentettek az őslakos iparosoknak és kereskedőknek, míg a felszaporodott cseh bankok a magyar pénzintézeteket gyengítették le. Ez volt a kassai magyarság sorsa a csehszlovák meg­szállás alatt. Ezt a sorsot akarták megpecsételni a húsz esz­tendős uralom jubileumának nagyszabású megünneplésével, az országosnak tervezett 1938-iki kiállítással, a sokmilliós költséggel emelt s túlméretezett reprezentációs épületekkel, hogy hirdessék Kassán a csehszlovákok megváltozhatatlanul örökös uralmát s a magyarság jobb jövőbe való bizakodásá­nak, reménykedésének céltalan hiábavalóságát. Ebben az áldatlan korban, a csehszlovák köztársaság német lakosainak fölszabadulása s a német, olasz, angol és francia hatalmak müncheni egyezménye, egy szelídebb és 229

Next

/
Thumbnails
Contents