Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - A csehszlovák megszállás húsz esztendeje

emberibb korszak hajnalhasadását éreztette abban, hogy 1938 június 24-én lehetséges volt, a Kassán felállítandó Rákócziszoborra még a háború előtt összegyűjtött 700 ezer aranykorona összeg kamataiból, a dóm északi oldalán, V nagyságos fejedelemnek egy csakis latin feliratos szerény emléket állítani. Ezt a derengő hajnalt is elhományosította ezen az ünnepen a Rákóczi korabeli ruhájukban megjelent mecenzéfiek letartóztatása s a kassai őslakosság lelkétől mindenkor és mindenben távol álló, idetelepített ellenséges indulatú idegen elemeknek erre következett állandó magyarellenes nacionalista tüntetése, amely még az Isten házát sem kímélte meg a meggvalázástól és megszentségtelenítéstől. A Gondviselés mégis máskép határozott. A nemzetírtó munkának az 1938 november 2-iki bécsi döntés véget vetett, mire a csehek s velők a hazaárulás bűnével terhelt cinkostársaik Kassát nyomban elhagyták. Magukkal vitték Štefánik Milán és Szent Václav szobrát, Záborszki Jónás és Podtatranszky Uram emléktábláját s minden elvihetőt, csupán a gyászos emléküket hagyták hátra és összerongálták mindazt, amit magukkal vinni nem tudtak. A bécsi egyezmény Kassát visszacsatolta az anyaországhoz, visszaadta azt a magyar hazánk s önmagának is. 1938 november 10-én az őslakosság kimondhatatlan örömére a magyar honvédség bevonult Kassára s a következő napon, nov. 11-én, Magyarország kormányzója vitéz nagybányai Horthy Miklós is, aki a Korona-téren az őt ujjongó örömmel fogadó boldog kassaiak előtt s a kíséretében lévő József főherceg és fia József Ferenc főherceg, Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Teleki Pál kultuszminiszter és több más országnagy jelenlétében, az elhangzó üdvözlések után a következő beszédet mondotta: „Hálát adok az isteni Gondviselésnek azért, hogy Kassa városának dicső történelmi emlékkel megszentelt falai közé, a magyar Felvidék nemzeti kultúrájának ősi földjére léphettem. Ami még néhány hónapja csak távoli remény, hetekkel ezelőtt csupán aggódó bizakodás volt, ez a közelmúlt napokban bizonyosság és ma végre élő valóság lett. Ezért, hogy ez megtörténhetett, külön hálát érzünk a baráti nagyhatalmak és azok vezető államférfiai iránt. 230