Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa szerepe az 1848-49-iki szabadságharcban

Időközben Müller százados a fekete-sárga zászlót a város tornyára kitűzette, a harangozást pedig eltiltotta. Továbbá Blaudek parancsnok 800 egyén részére 400 darab kenyeret, 2 mázsa szalonnát, 612 itcze bort, 100 itcze pálinkát azonnal kiszolgáltatni és 200 pár csizmát vagy bakkancsot egy óra alatt kiállítani, azonkívül a városban található összes lovakat előfogatul kirendeltetni parancsolta. A tanács a várost érhető nagyobb veszélynek tekintetéből a fegyveres erőnek engedni kénteleníttetvén, a csizma kiállítása iránt rendelet tételére Tomka Miklós tanácsnok, mint a csizmadia czéh biztosa — a bor, pálinka és szalonna kiszolgáltatása iránti intézkedések tételére Aranyossy János h. polgármester, eljárásuk eredményéről jelentésüket beadandók megbízottak. — Az előfogatok kirendelésére pedig Szászy Ignácz tanácsnok utasíttatik." A kassai tanács Blaudek parancsnok kívánságának eleget tett s 1849 április 2-án tartott ülésén meghagyta a házi pénztárnokoknak, hogy a „kiszolgált 200 font szalonnáért járó 80 pengő forintokat, továbbá a kiadott 612 itcze borért járó hetvennégy forintokat pengő pénzben kifizetvén, számadásuk kiadásába iktassák. Krutsay András városbíró pedig a kiszolgált száz itcze pálinkát számadása kiadásába tegye." Április 5-iki tanácsülésen pedig ,,

Tomka Miklós tanácsnok, Blaudek tót népfelkelési parancsnok által a városnál követelt 200 pár csizmák és bakkancsokért járó 753 pengő forintokat és 46 krajczárokat az illető mesteremberek részére történt kifizetéséről jelentést tesz." Ezidőben volt a dóm káplánja s az akadémián a görög nyelv magántanára, a ranki lutheránus lelkészből katolikus pappá lett Záborszky Jónás, akinek a premontrei konvent főutcai homlokzata falára a csehek emléket illesztettek. A szabadságharc után Záborszky a sárosmegyei Zsebfalvára ment plébánosnak s ott halt meg 1878 január 23-án. Márvány emléktábláját a kivonuló csehek 1938-ban magukkal vitték. Mivel az osztrák hatalom a magyarság önvédelmét és hősies ellenállását túlnyomó erejével sem tudta megtörni, a hatalmas Oroszországtól kért segítséget. Miklós cár, Konstantin főherceg és Paskievics Erivanszky herceg vezérlete alatt csakhamar erős hadsereget küldött Magyarországba a függetlenségi harc elfojtására 201