Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa a szatmári béke után

lettömb 1790-ben készült. Földszintjének egyes részeit bolthelyiségeknek adták ki.

8 1788-ban készült el a színház annyira, hogy előadásokat tarthattak benne. A magisztrátus mérsékeli a kávéházban a hosszú éjjeli szórakozásokat. 1765 január 2-án kiadott rendeletével a pénzre való nyerészkedő játékot betiltotta s esti 9 órában állapította meg a zárórát. Elrendelte, hogy ha a polgárok közül valaki esti 9 óra után a kávéházban találtatnék, azt a strázsamesterek vezessék haza és az illető másnap köteles a városi ügyész előtt megjelenni. A tanácsi jegyzőkönyvnek minden lapja tanúskodik arról, mennyire igyekezett a városi hatóság a polgárság szellemi, erkölcsi neveléséről és anyagi jólétéről gondoskodni s kialakítani benne az istenfélő, becsületes, józan, művelt, takarékos, megelégedett és öntudatos polgárt. Mária Terézia s főkép II. József németesítő politikája, amely csúcspontját 1784-ben érte el, amidőn az iskolákban, az állami és városi közigazgatásban a német nyelv használata lett kötelezővé, szülte a magyar nemzeti öntudat föllángolásában megnyilatkozó ellenhatást. Kassán 1787 november 13-án megalakul a Bacsányi János

9 kamarás kancellista, a forradalmi hajlamú költő és esztétikus, Baróti Szabó Dávid

1

0 8 Mivel rendeltetésének már nem felelt meg, a színházban az utolsó előadást 1894 március 19-én tartották meg. Ugyanezen évben a kávéházzal együtt lebontották s helyükön 1897—99-ben épült a mai színház. 9 Bacsányi János Tapolcán (Zala vm.) született 1763 május 7-én. Gimnáziumi és jogi tanulmányai után br. Orczy Lőrinc családjában nevelő lett, akinek irodalmi sikerei buzdító hatással voltak reá. Tanítványának halála után Orczy br. 1787-ben vejéhez br. Vécsey Miklós, a kassai kamara adminisztrátorához ajánlotta be kancellistának. Bacsányi ekkor nagy buzgalommal látott irodalmi munkájához s Kazinczyval és Baróti Szabóval társulva, mint kiadó és főszerkesztő megindította a „Magyar Múzeumot". Szenvedélyes természete miatt állását 1793-ban elvesztette s gr. Forgách Miklós nyitrai főispánnál kapott menedéket. 1795-ben a Martinovics-összeesküvésben való részvétele miatt Kufsteinban egy évi börtönt szenvedett. Ezután Bécsben hivatali alkalmazást nyert. 1805-ben nőül vette Baumberg Gizella nevű német költőnőt. 1

0 Baróti Szabó Dávid a székelyföldi Baróton született 1739-ben. A jezsuita rendbe lépve, tanulmányainak elvégzése után több helyen tanított mint a költészet és retorika tanára. Rendjének eltörlése után 1777ben Kassára nevezték ki tanárnak s még ez évben itt adta ki tanulmá153