Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Simplicissimus és Evila Cselebi adatai Kassáról

Röviden szólva, a kolostor leírásának ugyan majdnem semmi haszna sincs, csakhogy annyi év óta tartó utazásaim közben ilyen csodálatos munkát és különös épületet nem lát­tam, ezért vettem erre annyi bátorságot. De térjünk át a tárgyra. Húszéin pasa szerdár serege a mi társainkkal e Kassa város alá jött s mi Halier Gábort kirá­lyul kértük. Kassa parancsnoka ezt a hírt izente: ,,Kívül pes­tis van; Izsának — üdvözlet neki — születése van, néhány na­pig legyetek türelemmel! Ámde halogatásunknak és késedel­mezésünknek célja az volt, hogy tanácskozzunk, Isza születé­sének ürügye alatt nekünk tengernyi sereget mutassanak. Va­lóban úgy is volt, mert az ötödik napon structollas fekete sapkás németek jöttek ki s mondák, hogy seregünkből tíz em­ber a leveleket vigye be. Musztafa odabasi közülünk tíz embert maga mellé vett s velem, szegénnyel, tizenketten voltunk és a szerdár levelei­vel Kassa várába mentünk. Szemeinket bekötötték, de némely­kor azért nézegettünk s új utakon egyenesen a kapitány pa­lotájába mentünk és mikor egy-egy széknél megállapodtunk, a kapitány kívülről, a divánkhanebe jött s helyén megállott. Erdély duzsjainak, bíráinak s a mi szerdárunknak leveleit ke­zébe adván, azonnal lefordította, felolvastatta s tartalmuk megértése után az eszes kapitány így szólt: ,,Ime az itt ülő ember Halier Gábor királyfi császárunktól félvén, nem adhat­juk nektek, hogy királlyá tegyétek, mert a jelenlegi kirá­lyunk Kemény János, a császár szövetségese. Ö jó ember s mivel nektek ellent nem állhatott, nehogy megsemmisíttessék, seregével Magyarországba menekült." Közülünk a budai Ömer aga így felelt: „Kemény János hogy tud nekünk ellenállani? Mi őt Szidi Ahmed pasával meg­törve kivertük. Ha Kemény Jánosnak ereje volna, minket Er­délyországba beeresztett volna-e? Kétszázezer foglyot engedett volna-e elfogni? Népét, országát engedte volna-e elpusztítani? Az ellenség nem tudott feleletet adni s a szerdárnak le­velet írtak: „Halier Gábort — úgymond — nem adhatjuk oda, azonban ha német császárunktól izenetet hoztok, szíve­sen odaadjuk." S mindeggyikünknek egy-egy köteg posztót és bársonyt, egy-egy ezüst poharat, egy-egy órát és száz ara­nyat adván, ismét király nélkül küldtek bennünket Húszéin pasa szerdárunkhoz. 123

Next

/
Thumbnails
Contents