Marosi Ernő: Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai (Argumentum Kiadó - MTA Művészettörténeti Kutató Intézete)

következménye a nemzeti művészet történeti megismerésére vetett hangsúly. Valójában, Itália és Németország példájára, itt keresi a nemzeti művészet gyökereit. Ezért vallja, hogy „... a' ki müismerővé válni akar, az a' história studiuma mellett foképen és még sokkal inkább műemlékeket tekintse, tanulja és kutassa...".

4 Ez a historizmus programja, s mind Henszlmann ítéletei, mind gyakorlati, kivált építészeti tevékenysége, a gótikus stílust részesítik előnyben mint a magyar nemzeti hagyománynak megfelelőt.

5 A Párhuzam gondolatai ugyanabban az évben, a pesti műkiállítás kapcsán gyakorlati javaslatokként jelennek meg; benne nemcsak a műpártolás egyesületi szervezetéről s a nemzeti iskola felállításáról, hanem a nemzeti művészet történeti alapjainak lerakásáról, gyűjteményeinek intézményesítéséről is szó van: „Az első mód (ti. azok közül 'mik által nemzeti művészetet állapíthatni, legalább is megnevezni' lehet) régi klasszikus művek gyűjteményének felállításában áll. " Henszlmann a cseh nemzeti múzeum példájára nemzeti összefogást és adakozást hirdet, s úgy véli, hogy „Azon hiányokat, mik a magyarok birtokában levő gyűjtemények összepontosítása után is fennmaradnának, törekedjünk, mint lehet kipótolni gipsz-, kénkő-lenyomatokkal (Abdrücke); azok és azokhoz hasonló más módok által az eredeti mű érdeme semmit sem veszt." Hogy ez a másolatgyűjtemény nemcsak klasszikus antikvitásokra, hanem a középkori művészettörténetre is kiterjedt volna, jelzi, hogy Henszlmann mestere, Boehm József Dániel bécsi gyűjteményére hivatkozik.

6 A Boehm példájára való hivatkozás nemcsak a hazai gyűjtemények kifejlesztésének lehetséges forrására, hanem a nemzeti művészetet is magába fogadó koncepció egyetemes és történeti jellegére utal, Henszlmann művészettörténeti felfogásának később, más evolucionisztikus koncepciók elemeinek felvétele után is alapja maradt Boehm egyetemes fejlődéstörténeti tanítása; ennek kereteiben látja a nemzeti művészeti fejlődés helyét.

7 A nemzeti művészet intézményrendszerében jeles helyet kap a múzeum, amely mindenekelőtt a mélyen megvetett és elhárított akadémia alternatívájaként jön számításba. Henszlmann univerzalisztikus szemléletéből következően az egyszerre reprezentatív és propagatív-pedagogikus rendeltetésű múzeum gyűjteményében egyaránt helyeť kap a klasszikus antikvitás és a középkori régiség, a hazai tulajdonban lévő és a hazai eredetű emlék, az eredeti és az annak megfelelő sokszorosított, rajzi vagy mechanikai másolat. Az alapmű, a kulcs tehát a Párhuzam, minden egyéb, a monográfia és a kutatási program is az ott rögzített alapelvekből következik. Az elsősorban mükritikai téren működő Henszlmann 1842-ben már ezen is dolgozik. Barátjával, Frömberg Károly Frigyes építésszel a kővetkező évben, 1842-ben már Kassán van: ekkor végzik az 1846-ban megjelenő monográfia munkálatait, s kirándulnak Lőcsére, Bártfára is. Frömberg Henszlmann pesti köréhez tartozott, s jórészt e kör fiatal művészei azok, akik szerepet kaptak vállalkozásaiban. Henszlmann középkor-tanulmányainak első eredményeit a negyvenes évek közepén tette közzé.

8 Másik vállalkozásuknak tárgya a zsámbéki templomrom, Henszlmann 4