Marosi Ernő: Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai (Argumentum Kiadó - MTA Művészettörténeti Kutató Intézete)
szobrokkal való kitöltésére: ikonográfiájában Szent Erzsébeten (középpillér) kívül uralkodó szerepet játszanak a magyar szentek. Az ajtónyílásban a déli kereszthajó belső falának részlete van ábrázolva a kapuzat fölött freskófelirattal és az áttört lépcsőház részletével. Vö.: 15. o., jegyzet. 9. A Szent Erzsébet-templom északi kereszthajójának felső része és a déli előcsarnok homlokzata. A különböző kiadásokban két változatban. Magyarázat: 22. a) balra az északi homlokzat, jobbra a déli előcsarnok íve, fölötte 154l-es gótikus évszámmal; rézmetszet, valószínűleg Schmidt és Baer, b) ugyanaz felcserélt sorrendben, a déli homlokzat alsó részével; rézmetszet, valószínűleg Fuchsthaller. a) csak a Mátyás-címeres halotti lámpást ábrázolja, b) az előcsarnok homlokzatát keretező támpillérek tagolását is, a nyugatin nyilvánvalóan másodlagosan befalazott sírkővel. 10. A Szent Erzsébet-templom dekoratív részletei. Rézmetszet, Fuchsthaller Magyarázat: 22. balra fent: a szentély falpillérének baldachinja, balra középen: az északi kapubéllet baldachinja, balra lent: az északi mellékhajó pillérlábazata, középen fent: későgótikus Szent Erzsébet-relief baldachinja, középen középen: nyugati kapuzat függőkonzolja, középen lent: párkányfríz az északi kapuzaton, jobbra fent: a nyugati kapubéllet baldachinja, jobbra középen: baldachin a déli előcsarnok támpillérén, jobbra lent: falpillér-lábazat. 11.A Szent Erzsébet-templom szentségházának perspektivikus képe. Rézmetszet, Schmidt és Baer. Magyarázata: 23. skk. A hiányzó szobrászati részletek rajzi kiegészítésével. 12. A Szent Erzsébet-templom szentségházának alaprajza. Rézmetszet, Fuchsthaller. * * * Henszlmann művét és a szerző felfogását legalább annyira jellemzi az, ami nincs benne, mint az, amit tartalmaz - mind szövegében, mind illusztrációiban. Miközben az írott forrásokra s az épületen is a dokumentum-értékű évszámokra, feliratokra, címerekre koncentrál, nagy gondot fordít az építészeti tagozatok alaktanára s a tervezés geometriai sajátosságaira. Kevés, egyben halványabb és bizonytalanabb, amit a szobrászati részletekről megjegyez, s teljesen elkerüli figyelmét mindaz, ami - az alaprajzi elrendezéstől eltekintve a belső tér kvalitásait, összképét, világítását illeti. Elsősorban ezek a sajátosságok jellemezték a kassai Szent Erzsébet plébániatemplomot mint későgótikus alkotást; tágas pil22