Marosi Ernő: Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai (Argumentum Kiadó - MTA Művészettörténeti Kutató Intézete)

lérállásaiból, centralizáló mellékhajó-szakaszaiból, csillagboltozataiból következett (a Steindl-féle restaurálás által nagyrészt megsemmisített) sajátszerűsége. A tér kvalitásai éppen azok, amelyeknek művészettörténeti figyelembe vétele felnyitja a szemeket a későgótika értékei iránt (egyidőben a barokk kvalitásainak pozitív értékelésével). Henszlmannak e kvalitások iránt nem lehetett még szeme; túlzottan a gótikus építészet morfológiájára és annak szabályaira koncentrált, s ebben még mindig a klasszikus építészeti rendek tanulmányozásán nevelkedett generáció képviselőjének bizonyult. A „szabályosság", a szabályos építésmenet keresésének bűvöletében még a templomtest után csak egy generációval, az 1470 táján megépített főszentély architektúrájának és téralkotásának különbségét sem érzékelte; sőt, azt, a későgótikával szembeni kifejezett ellenszenve ellenére, a legkorábbi épületrészek közé sorolta. A gótikakutatás csak ez előítéletek megszűnte után léphetett a kassai Szent Erzsébet-templom reális értékelésének és datálásának útjára. A templom egyetlen tulajdonképpeni monográfiája azonban máig az úttörő legelső; minden későbbi értelmezés eleve csak bizonyos részletkérdésekre vonatkozik, töredékes vagy félbemaradt. Ma már egy „csak" Henszlmann művének 1846-os korszerűségével mérhető mű sem lenne elkészíthető egyetlen tudós és néhány barátja vállalkozásaként; nem is csak egy nemzet kutatóinak erőfeszítése és egyetértése lenne szükséges hozzá. Jegyzetek 1 A kéziratos önéletrajz lelőhelye Henszlmann hagyatéka, Košice, Východoslovenské Múzeum. Ugyanitt találhatók személyes iratai, bizonyítványai is. 2 Vö.: TÍMÁR Á.: Adalékok Henszlmann Imre életrajzához. Ars Hungarica XVIII/1. (1990), 133. skk., illetve: Henszlmann Imre irodalmi munkássága. (Közli Tímár Á.), uo. 143. skk. 3 Párhuzam az ó és új kor[i] művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a ' művészeti fejlődésre Magyarországban. Pest, 1841. 38. sk. 41. h. 44. 5 Vö.: ZÁDOR A.: Henszlmann Imre és a gótizálás kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények X. (1966) 207-228. 'Nézetek az 1841-ki pesti mükiállítás iránt. Pesti Hírlap 1841. HENSZLMANN IMRE: Válogatott képzőművészeti írások. Szerk.: Tímár Á. Budapest, 1990. 156. 7 E nézetek elemzéséhez 1. SZÉPHELYI F. GY.: Felzárkózás vagy elzárkózás. Henszlmann Párhuzamának eszmetörténeti összefüggéseihez. Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989. 92-101. 8 Gebäude altdeutschen Styls zu Bartfeld in Oberungarn. Oesterreichische Blätter fir Literatur und Kunst 1845. Der Tabernakel der heiligen Elisabeth von Thüringen zu Kaschau, uo. 1846. és Szentségház a Sz. Erzsébet-egyházban Kassán. Életképek 1846., valamint A kassai székesegyház főoltára képeinek tudományos ismertetése. Magyar Academiai Értesítő 1847., Magyarországi Szent Erzsébet kassai templomának föoltárképei. Magyar Szépirodalmi Szemle 1847. 9 KOMÁRIK DÉNES: Feszi Frigyes 1821-1884. Kiállítási katalógus. Budapest, 1884. 132. skk, vö.: uo. 128. skk. 23