Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)

A kálváriai temető

63 történt. A szabadban álló megcsonkult szobrok még restaurálásra várnak.

1 * A Kálvária déli lejtőjét temetkezés céljára 1849-ben hasították ki. A kassai plébánia Halottak anyakönyvének följegyzései szerint azonban ezen idő előtt is temettek már egyeseket a Kálváriahegyen. így 1828-ban ide helyezték örök nyugalomra Stipernitz Jakab nyugalmazott lelkészt a saját költségén emelt kápolna mellett. „Locus sepulturae Möns Calvariae penes Capellam suis expensis erectam." („Az eltemetés helye a Kálvária hegye, a saját kölségén emelt kápolna mellett.")

2 1841. április 8-án Martinovics Erzsébetet temették el a saját kriptájában. Ugyanezen évben földelték el a Kálvárián Vinkler István városi köztisztasági felügyelőt, a Kálvária-hegy befásítóját, miként azt a templom nyugati falába illesztett sírkövének felírása mondja : I. H. S. Hic jacet Stephanus Vinkler, olim munditiae inspector et Montis Calvariae Decorator, Aetatis 51 an. mortuns Cassoviae Die 24. May an. 1841. Magyarul : Itt nyugszik Vinkler István, egykor a köztisztaság felügyelője és a Kálvária hegy földíszítője. Meghalt Kassán 51 éves korában 1841. év május 24-én. Schremel József polgár és zenész nejét szül. Piltz Erzsébeteta Kálvárián temeti el 1847. július 20-án König János apátplébános. Ugyanezen év augusztus 24-én helyezték el Hegedűs Istvánnét szül. Sturek Borbálát a Hegedűs család tulajonában lévő „Ecce Homo" stációkápolna sírboltjába. A Kálvárián kapott nyugvóhelyet 1847. december 17-én Staviarszky (Stavio) Vince, a Kassán 1812-ben polgárjogot nyert lengyel származású képfaragómester, aki 1 A kassai Kálvária múltjával részletesen a szerzőnek „A Kassai Kálvária története 1927." c. munkája foglalkozik. 2 Halottak anyakönyve II. 110. 1.