Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)
A kálváriai temető
64 itt a Flórián-utcai kápolna szt. Flórián szobrát s a szemináriumi templom főoltárát készíté. 1 Midőn a mult század közepén a temetőterületek szaporításának szüksége beállott, e célra az egyházi hatóság és a városi tanács a legmegfelelőbbnek tartotta a Kálvária déli oldalán, a stációkápolnák mentén a Rák-patak felé hajló lankás domboldalt. Kassa-egyházmegyét ez időben, Ocskay Antal püspöknek 1848. szept. 13-án bekövetkezet halála után, mint káptalani helynök, König János kanonok-plébános* kormányozta ; Kassa polgármestere Aranyossy János, birája pedig Rimanóczy Ferenc volt. A Kálváriái temetőt a szükséges hatósági intézkedések megtétele után 1849. julius 8-án nyitották meg. E tényt a kassai róm. kath. plébánia Halottak anyakönyve a következő szavakkal jegyzi föl : „1849-0 die 8-a Julii 1-a Sepultura in novo Caemeterio montis Calvariae." Magyarul : „1849. julius 8-án az első temetés a Kálvária-hegyi új temetőben." A temető első halottjai voltak e napon : özv. Aringer szül. Szászy Anna és Dickné szül. Pajtás Mária. Az utóbbi az akkor Kassára már behurcolt kolerajárványnak volt az első áldozata. E ragály az 1849. június 24-én Kassára bevonult orosz hadsereg soraiból is szedte áldozatait, akiket a jelenlegi járványkórház mögött tömegsírokban hantoltak el. Az itt eltemetett orosz katonák száma mintegy négyezer. 3 1 Staviarszky Vince faragta az eperjesi Neptun-szobrot is. A halálára vonatkozó anyakönyvi bejegyzés : „1847. dec. 17. Staviarszky Vince r. k. 63 éves Podratzky Anna férje, polgár, kőfaragó. Temette Hrabovszky József káplán." 2 A plébános segédlelkészei voltak ekkor : Hrabovszky József egyszersmind elemiiskolai hitelemző, Knauth Frigyes, Záborszky Jónás, Bálás István és Pavliár Károly. 3 Tutkó József, Kassa Évkönyve 1861. 190. 1.
