Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)

A szt. Rozália temető

35 feletti fölirat ma is jelzi : „Ob pestem sedatam divae Rosaliae dicata MDCCXV." „A pestis megszűnéseért szt. Rozáliának szentelve 1715. E kápolna mellett a kassai tanács csakhamar egy szt. Lászlóról elnevezett magános remetelakot építtetett, abban laktak 1831-ig a rozáliai eremitáknak nevezett s a város által díjazott lelkészek, akik a közép és felső külvárosban, valamint a Hradova, Bankó vidékén s a csermelyvölgyi malmokban elszórtan lakó katholikus híveket gondozták s e környék betegeit szükség esetén a városkapuk bezárása után éjjel is elláthatták. A szt. Rozália-kápolna 1762-ben búcsúengedélyt nyert XIII. Kelemen pápától s a búcsú napjául Eszterházy Károly egri püspök szt. Rozália napját, illetve az annak nyolcadába eső vasárnapot jelölte meg. 1809-ben katonai kórháznak s 1812-ben katonai gabonaraktárnak használták e kápolnát. Cseh István kassai püspök (1821-31) rendbehozatta s azóta többször restaurálva egyházi rendeltetésének szolgál. A kápolna 1898-ban új toronytetőt kapott. E torony egyik harangját 1916-ban háborús célra elrekvirálták. Évenkint kétszer vonul e kápolnához ünnepélyes körmenet : áldozó csütörtökön és szt. Rozália ünnepét követő vasárnapon.

1 * Midőn a Kassa-városi tanács a szt. Rozália fogadalmi kápolna mellett külön helyi lelkészséget szervezett, ez intézkedés magával hozta azt is, hogy a Rozália körül temető is létesüljön. A XVIII. században egészen a hetvenes évekig Kassán a katholikusok temetője a belvárosi, vagyis a szt. Erzsébet dóm és szt. Mihály kápolna körüli sírkert s az alsó külvárosban a mai Szepsi-út déli oldalán elterülő szt. Mihály temető, , Coemeterium S. Michaelis extra portám civitatis", „Coemeterium suburbanum sancti Michaelis" volt. Természetes tehát, hogy ha a Rozálián templom és lelkész van, a temetőktől való nagyobb távolság miatt létesüljön sírkert is. 1 A Rozália-kápolna részletes történetével a szerzőnek külön müve foglalkozik. 3*