Wick Béla: Kassa régi síremlékei XIV-XVIII. század (Košice. Szent Erzsébet-nyomda, 1933)

Megyeri Gergely síremléke 1662-ből

146 LAUREA PRO TRISTI MUTASTI SERTA CUPRESSO SIDERA PRO TENEBRIS PRO (tu)MULOQ ROSAS (exc)USSIS (mi)CIS VACÜI MANSERE MANIPLI (cu)M REGINA AVIUM REX LEO VICTE IACES GRATIOR AT RURSUM SUR­GES CUM SOLE SEPULTO SERTAQ C(i)PRO AMISSIS NOBI­LIORA FERES. RESTITUENT PLENAS SUPERI CUM TEMPORE SPICAS CUM SINT IN TERRAM SE MIN A IACTA BONAM. Magyarul : „A babérfűzért gyászos ciprussá, a csilla­gokat éjjellé s a rózsákat sírhellyé változtattad. A mag kiverése után a kéve üres maradt. A madarak királyával te királyi oroszlán legyőzve fekszel. De a Nap elmúlása után ékesebben fogsz feltámadni s az elvesztett füzér és ciprus helyett magasztosabbat hordozasz. Egykoron majd visszaadják az egek a teli kalászokat, mert a mag jó földbe vettetett." A kassai róm. kath. plébánia anyakönyvi bejegyzése szerint Megyeri Gergelyt 1662. május 15-én temették el : „Die 15. May, Sepultus est Gregorius Megyeri." (Matricula def. Th. II.) A Kassa-városi levéltárban egy okmányt találunk, amely arról szól, hogy Megyeri Gergely a maga és felesége Hoffman Anna nevében a vármegyei bíróság előtt ünnepélyes óvást tett Szentkirályi Sebestyén kassai főbíró és a tanács azon követelése ellen, hogy a város céljaira szolgáló fa­gerendákat a saját szekerein fuvaroztassa be. A nemesi kiváltságok e megsértése miatt beterjesztett panaszról szóló okmányt, Kállay Mihály, a városi javak felügyelő tisztje kérésére, szentmiklósi Pongrácz Kristóf viceispán Gönczön, \ t

Next

/
Thumbnails
Contents