Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)

Kuntz, Berndt és Társa, Stőger 1793-1800

vedélynek és végzetes összeütközésnek ábrázolását lehetetlenné tette s ennek folytán az igazi tragédia halálát okozta. 1) Azok a csonkítások, melyeket e gyámság alatt a legnagyobb remek­művek, pl. a Kabale und Lielbe, Fiesko, Olavigo, Stella, szenvedtek, a leghallatlanabb önkény mellett hihetetlenül kicsinyes gáncsoskodás­ról tesznek tanúságot. Bibliai, katekizmusi és hierarchiai eredetű kifejezések, szólás­módok és szavak a párbeszédekben nem fordulhattak elő. Tehát nem volt szabad mondani sem azt, hogy „.Jézus Mária", sem azt, hogy „bölcs, mint Salamon", vagy „öreg, mint Mathuzsaíem". „Salamon" helyett ,ySolon"-t, „Mathuizsalem" helyett „Nestor"-t lehet alkal­mazni — utasít a Leitfaden. Mindazokat a szavakat, melyek egyházi hivatalt jelentenek, vagy vallási természetűek, mint pápa, püspök, pap, gyónás, menyország, imádkozni stb. okvetlenül kerülni kell. Esetleg lehet azokat más szavaikkal pótolni : „Beichte" helyett pl. „Bekennen", „Beichvater" helyett „Gewissensrat" mondható. „Pastor" helyett, ha már semmiképen se lehet elkerülni, „Magister"-t kell használni, „das ist bei den Protestanten gebräu'ohldech und klingt we­niger geistlich". Még kevésbé szalbad valamilyen egyházi személyt egyházi ruhában, különösen ornátusban felléptetni. Az uralkodókat, a felsőbbségöket, különösen a fennálló törvényeket még érinteni sem szabad a szi n d arabokban, nem hogy szatirizálni, vagy nevetségessé tenni. Ennek folytán oly darabok, melyek zendülést, lázadást, vala­mely uralkodó vagy kormány elleni összeesküvést tartalmaznak, vagy vonatkozásban vannak a francia fáradalommal, nem adhatók elő. Olyan kifejezések pedig, mimt „Tyrann", „Tyrannei", „Despotismus", „Unterdrückung" semmiféle darabban sem fordulhatnak elő- A „fel­világosodás" (Aufklärung) kifejezést, valamint az egész ahhoz kap­csolódó filozófiát hasonlóképen kerülni kell. Ezeken kívül vannak még egyes szalbályok, melyek erkölcsi szempontokból minden darabra nézve irányadók. Csókok, ölelések és más „ad lasciviam" ingerlő mozdulatok a szinpadon legszigorulblban tilosiak. Eríkölesrontó hatást tulajdonított ugy látszik a „Leitfaden" az idegen szavaiknak is, mert előírja, hogy pl. „Oujon, Canaille" helyett „Schurke" és „Bestie", „Bastard" helyett „Wehpelbalg" kifejezést kell használni. 2) Mindezen aprólékos rendelkezések szigorú megtartásának ellen­őrzésére minden városban helyi cenzort alkalmaztak, kinek kötelessége minden darabot átvizsgálni és az előadáson jelen lenni. Kassán is működött egy ilyen cenzor és Berndt Fülöp az első igazgató, akinek meggyült vele a baja, de vállalkozásának már csak későbbi szakában. Az első év zavartalanul folyt le és a közönség is elégedett volt. Műsoráról, közelebbi adatok hiányában, a Sopronban 1792/93-ban előadott darabok jegyzéke 3) nyújt fogalmat. Ez a műsor teljesen egy színvonalom áll az 1790/93. évi budai műsorral (gróf Unwerth Erná­1) Devrient: i. m. II. 410—17. 1. -) Helytartótanácsi iratok. A Cenzura „Leitfa<ien"-jából. •') Gothaer Theaterkalender auf d. J. 1794. 4 53

Next

/
Thumbnails
Contents