Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)

Hornung András, Fournier Louise és Társa 1800-1804

Mitglied verpflichtet auch ausser seinem Fache auszuhelfen, ebenso darf sich kein Schauspieler, keine Schauspielerin oder Sängerin von Nebenrollen, wie auch von Chören und Statisten ausschliessen. V. Dafür erhalten ... eine wöchentliche Gage von

... u. zw, am Montageiner jeden Woche, wie auch eine freie Einnahme in Winter für

... VT. Kann diesen Kontrakt nichts als allgemeine Landestrauer, Brand des Schauspielhauses oder Todesfall brechen und muss selber, wenn beide Teile nicht beisammen bleiben wollen, halbjährig aufgekündigt werden. Sollte daher von einem dieser Kontrakt nicht gehalten werden, so ist der brechende Teil verbunden 50 Fl. als Abtrag zu bezahlen, er befinde sich unter welcher Obrigkeit er i mmer wolle. Zur Bestätigung dieses sind zwei gleichlautende Exemplare dieses Kontraktes gegen einander ausgewechselt und von zwei bewährten Zeugen unter•z ai'öhmet worden. i ; ^ r < > 1 Anmerkung: Satzenhofen liefert zu seiner und ihrer Wintereinnahme zwei neue Opern von seiner eigenen Composition zum Gebrauch der Direction. A szerződés tehát a kötelezettségeket .mindkét félre pontosan megállapítja. De egyik fél sem tartja meg azokat. Az igazgatás tulajdonképen Foumierné kezében van. Rosa Frigyesnek csak a neve szerepel az aktákon, szava egyáltalán nincs. Különben is nagyon egyszerű ember lehetett, még írni is alig tudott. Four nier Louise azonban csak asszony, még hozzá olyan asszony, aki először próbálkozik a színigazgató nehéz feladatával és pedig minden siker nélkül. Annak idején azért ment el Busch pesti társulatától, mert ott az igazgató gyengesége és erélytelensége miatt tarthatatlan rendetlenség és fejetlenség uralkodott,

1) most azonlban saját igazgatósága alatt még rosszabb volt a helyzet. Nemcsak rend, de semmiféle rendszer sem volt. Minden a legnagyobb össze-visszaságban ment. A szerepeket rendszertelenül osztották ki. A színészek lakásán 4—5 hónap előtt kiosztott szerepek hevertek, melyekre az igazgatóság már nem is gondolt és viszont előfordult, hogy a holnaputáni előadás hosszú, jóformán olvashatatlanul írott szerepeit ma osztották ki, hogy azután a darabot egyetlen össze-vissza menő énekpróba után, melyen se ügyelő, se rendező nem volt jelen, már előadják. Ilyen körülmények között természetesen a színészek nem tudtál", tisztességesen betanulni a szerepeiket és hogy ne álljanak ott szótlanul („wie Butter an der Sonne", írja Schiketanz védekezésében), kénytelenek azt mondani, ami a nyelvükre tolul. Ez egyszersmind jó kifogás is volt a szerepek meg nem tanulására és a rögtönzés egyre jobban elharapódzott. Különösen Schiketanz élt avval igen gyakran, míg aztán a közönség megelégelte a dolgot és kívánságára a revizorátus erélyesen lépett föl a társulattal szemben. A szerepek kiosztása sem mutatott sok szakértelemre, vagy energiára. A színészek folytonosan visszaadogatták a szerepeket, részint mert csakugyan alkalmatlanok voltak azokra, részint mert egy vagy más okból nem nyerték meg tetszésüket és minden szeszélyt megengedhettek maguknak. Természetes, hogy ez megzavarta az előadások rendes menetét. Egyes darabok előadásának folytonos halogatását pedig a bevétel is megérezte. i) Kádár: i. m. II. 63. 1. 63