Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)

Az uj sznház.

épült az úgynevezett rondellából. Ezután gyors egymásutánban négy színház következik: az 1783-ban a régi hídfő mellett épült budai, a II. József határozata folytán 1787-ben a Várban létrejött budai,

1) az 1788-ban megnyílt nagyszebeni,

2) és végül a kassai, melynek megnyitása az 1789. évre esik. A kassai színház tehát az ország hatodik állandó színháza és nem a harmadik, mint a történetírók és írók állítják, kik tévesen az 1781. évet veszik megnyitása évének. Még kevésbé az első, mint azt a több mint 100 éves régi színház helyén épült mostani színház falán lévő emléktábla hirdette. A felirat szerzőjének teljes járatlanságát mutatja az a körülmény is, hogy a színház megnyitását nem az általános tévhitnek megfelelően 1781-re, hanem csak 1792-re tette. Az uj színházat, kávéházat és tánctermet magába foglaló hármas épület építése három teljes évet vett igénybe. Először a kávéház és táncterem épült, utoljára a színház. Keletkezésének történetét Czobor Alfréd idézett művében részletesen tárgyalja,

3) úgyhogy csak a főbb mozzanatok visszaadására fogok szorítkozni, az ő munkáját véve alapul. 1786. májusában mutat reá gróf Sztáray kamarai adminisztrátor arra, hogy a még 1756-ban a régi városházából épült kávéház, melyet Laffon Frigyes bérelt, már nem felel meg a kor követelményeinek és nem is méltó Felsőmagyarország fővárosához. Azonkívül tekintélyes jövedelemtől is megfosztja a várost, mert a helyiség nedvessége és tisztátlansága miatt már harmadéve nem lehetett ott a bálokat megtartani. Egyúttal a Broczky építőmester utasításai szerint készült tervet is benyújtotta, melyen minden várakozásnak megfelelő kávéház, pompás táncterem és az akkori körülményekhez képest nagyszabású színház volt egy tető alatt egyesítve. Ezenkívül az épületben még 6 bolthelyiséget is terveztek. Sztáray gróf, ismerve a magisztrátus gondolkodását, részletes számításokkal mutatta ki, hogy a vállalkozás a városra nézve anyagi előnnyel jár.

4) Hogy ez a számítás helyes volt-e vagy sem, az itt most mellékes. Fődolog, hogy megtörtént az első döntő lépés és a kamara elhatározását azonnal rendelet is követte, amely felszólítja a várost, hogy kössön az épitőmesterrel és a kézművesekkel a legelőnyösebb feltételek mellett szerződéseket és terj|essze azokat jóváhagyás végett a kamara elé s aztán haladéktalanul fogjon az építéshez5) Nem a kamarán múlott, hogy az építésig tekintélyes idő telt még el. A városi tanács hagyományos idegenkedéssel fogadta a tervet. Végül mégis előterjeszti a kamarának a szerződéseket, de mindenféle kibúvót keres. Minden hiába, a kamara a szerződéseket jóváhagyta

6) és felsőbb jóváhagyás végett a helytartótanácshoz terjesztette fel. 1) Bayer: i. m. II. 272—73. 1. 2) Filtsch: i. m. 557. és köv. 1. 3) I. m. 141—148. 1. 4) Kassai városi levéltár. Acta Theatr. 1786/504. 5) U. ott. Acta Theatr. 1786/504. és 1786. évi tan. jegyzőkönyv. 272. 1. 6) U. ott. Acta Theatr. 1786/504. és 713. 32