Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából (Komárom. Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, 1925)
Tichy Kálmán: Az illusztrálatlan Jókai
— 135 — önmagában véve műérték, műalkotás legyen, méltó partnere a másik műalkotásnak, az Íróénak. Hogy az illusztrátor művészi egyéniségének, mint a műalkotás alapkritériumának — az iró témája — adta kötöttség ellenére is mily szabad tere van, mi sem bizonyítja jobban, mint közeli példával élve: egy-egy cimkép pályázat, ahol husz-harminc művész ugyanannyiféle egyéni felfogással igyekszik megoldani egy témát, visszaadni a zárt felfogásban megirt, de mégis sokféleképen kifejezhető tárgyat. Megvan tehát a teljes kifejezésbeli szabadság, eltekintve a szélsőségektől, hogy például Jókai regényt nem lehet expresszionista stílusban illusztrálni. Az illusztrátor tehát teljesen beleélve magát az irásmű szellemébe s engedve az iró szuggesztív erejének, azt, mintegy szűrőn: saját művészi egyéniségén át engedi hatni s így leli meg s öltözteti formába azt a tárgyat, melyet képhatás szempontjából legalkalmasabbnak talált, de amely ugyanakkor a mű • benső lényegének kifejezésére is hivatott. Ennél a folyamatnál érvényesülnek aztán azok a tényezők, melyek az illusztrátor munkájában döntő fontosságúak s melyek részletezésében Jókai megközelithetetlenségét szeretném érzékeltetni. * * Társadalmi, történelmi és fantasztikus témák közül az illusztrálhatóság szempontjából feltétlenül a legutóbbi kerül első helyre s az első utolsóra. Fantasztikus téma legélénkebben foglalkoztatja az illusztrátor fantáziáját is, legtöbb teret adván a gazdag elképzelés buja kivirágzásának. Történelmi tárgyak ugyancsak bő forrásai az illusztratív anyagnak: a régi környezet, korhű viselet, a multak romantikája megannyi kedvező együttható az érdekes és hatásos kép-témák összeválogatásához. Társadalmi regények iegkevésbbé inspirálók. A mai élet, a mindennap, a megszokott és jól ismert környezet legfeljebb variációkat enged. Eredetiséget, különös szint és zamatot csak akkor, ha azt maga az iró egyénisége nyújtja, ugy választott tárgyában s miliőjében, mint feldolgozásának eredetiségében. Bizonyos, hogy illusztrálni lehet, mindent lehet — par force, —- a fenti megkülönböztetések tehát a különböző Írásműveknek illusztrációt inspiráló hatására, illetve képességére vonatkoznak. Jókai kolosszális oeuvre-jében bőven kínálkozik anyag bármelyik tárgykörből. Valamennyinek közös vonása: a káprázatos színpompa, a meleg életteljesség, a magával ragadó fantázia. Korlátlanul csapongó képzelete teszi csodássá társadalmi s történelmi regényeit is, utólérhetlen életteljessége teszi babonázó valósággá legmerészebb utópiáit. Minden Jókai kötetből valami elbűvölő
