Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából (Komárom. Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, 1925)

Bognár Cecil: Jókai lélekrajza

— 115 — költői alkotás valami vágynak a kifejezője, sóvárgás az után, amit az életben nem tudunk elérni, megvalósítani. Midőn emberi jellemeket alkot, magát adja, de nem azt, amilyen, hanem amilyen szeretne lenni, amilyennek szeretné magát látni. Nem csak azért nehéz lélekrajzot adni, mert a lélek mélységeibe nem igen láthatunk bele, hanem mert, amit véletlenül meglátunk, megértünk is, nem tudjuk kifejezni, szavakba önteni. Milyen gyenge a lélektan tudománya, amikor az élő, érző, akaró lelket akarja bemutatni: elvont, homályos fogalmakat ad szines élet helyett! Jókainak, az embernek, megrajzolásához elég sok adat áll rendelkezésünkre. Nem csak nyilvános szereplése ismeretes; kortársai, személyes jóbarátai, családjának tagjai révén jól ismerhetjük életének legapróbb részleteit is. Még sem könnyű a feladatunk, mert nála a már említett nehézségeken kívül hozzájárul az, hogy sehol sem kapunk éles vonásokat. Semmi rendkivtili, kimagasló tulajdonságot nem találunk benne alkotó zsenijén kívül. Ez ugyan épen elég egy embernek, sőt ha többek között fel lehetett volna osztani, még így is elég sok jutott volna mindegyikre. De a lángelméknél a legtöbb esetben emellett tnég a jellemben is találunk rendkívüli sajátságokat. A legtöbb közülök nagyon különös lény érzéseiben, cselekedeteiben is. Jókaiban semmi ilyen különösség nincsen: jóságos, szelidlelkü nyárspolgár — azonkívül, hogy ő a világ egyik legnagyobb regényírója. Ha szellemi képességeit vizsgáljuk, legszembetűnőbb óriási képzelőtehetsége. Minden alkotó munkához nagy fantáziára van szükség, de Jókai fantáziája még a nagy költőkéhez viszonyítva is rendkívüli. Igazi teremtő erő, amely pillanatok alatt hoz létre semmiből világokat. Merész, de merészségében is van logika és a valóság iránt való érzék. Hiszen mikor a jövőbe tekintett képzeletével, jóslatokat mondott, amelyek közül sok bevált. Képzelete bámulatosan sokoldalú, nem csak meséket tud alkotni, hanem mesevilága számára külön növény- és állatvilágot. Fantáziájának részletes vizsgálata a költőhöz vezetne bennünket, mi pedig most Jókait, az embert akarjuk kissé megismerni. A nagy képzelő erővel ritka megfigyelőképesség volt párosulva. Alig van a természetnek és az emberi életnek olyan kis részlete, amelyet ne ismerne alaposan, ahonnan ne gyűjtene értékes anyagot művei számára. Óriási, rendes emberi mértékkel alig felmérhető ismeretanyaga volt, ami kitűnő megfigyelőképességén kívül páratlan emlékezőtehetségre mutat Ezt annál inkább meg 10*