Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

harcos életében az elnyomott nemzetiségekért és osztályokért szállott harcba. Ha voltak is a kormányban gentry-mentalitású miniszterek, azok a demokratikus föllángolásban szóhoz sem juthattak. A Károlyi-kormány tragikus helyzete Károlyi és kormányának helyzete tragikusan súlyos volt. A forradalmi tábor éppen nem volt egységes, a szociáldemokraták a választási kampányban azzal fenyegetőztek, hogy szétkergetik a parlamentet, ha az nem lesz vörös. Ezzel ellensúlyozni akarta a párt a már akkor erősen érezhető kommunista nyomást. De magában a Károlyipártban is óriási nehézségek voltak. A párt elégedetlen elemei Friedrich István vezetése alatt túlnagynak találták a demokráciát. E könyv írója maga is fültanuja volt egy alkalommal, amikor Farkasházy Zsigmond, volt Károlyi párti képviselő és győrmegyei földbirtokos egyenesen azt a kijelentést tette, hogy a győrmegyei földbirtokosok elhatározták, ha Károlyi továbbra is túlzásba viszi a demokráciát, inkább Csehszlovákiához fognak csatlakozni. Még ez a nyomás sem riasztotta vissza Károlyit, hogy a demokrácia útján haladjon. Ezt bizonyítja a radikális választójog törvénybeiktatása és a földreform, amelyet saját kálkápolnai birtokán kezdett meg és ezzel is dokumentálta, hogy alapos földreformot kíván keresztülvinni és hogy a földbirtokososztály semmiféle kíméletre nem számíthat. Ezek a lépések azonban már mind elkésettek voltak az ország integritásának szempontjából, a régi bűnökért az új Magyarországnak kellett fizetnie. 90