Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

venszkói Gajár község mellett elterülő erdőségekben, Erdélyben és a Bakonyban a katonaszökevények tízezreiből úgynevezett zöld káderek keletkeznek. Budapesten negyvenezer szökött katona bujkál. A szlavón erdőkben elrejtőzött katonaszökevények zárt alakulatokat alkotnak és egyszerűen utasításokat adnak a földbirtokosoknak, hogy élelmezésükre marhákat, lisztet és kenyeret bocsássanak rendelkezésükre és jaj annak, aki az utasításoknak ellent mer mondani. Az államhatalomnak nincs annyi ereje, hogy a zöld kádereket letörje. Ezekben a katonaszökevényekben még humor is van, azt mondják, hogy ők Zita királynő katonái, mert róla ismeretes, hogy a békét akarja és a zöld káderek is a békét akarják. A római kongresszus Rómában Rudini szenátor elnöklete alatt az osztrák-magyar monarchia elnyomott népei kongresszusra gyűlnek össze. A csehszlovák delegáció tagjai Beneš, Gabriš, Hlaváček, Osuský, Papirnyk, Štefánik, Sychrava és Šeba. A kongresszus elnökségébe Benešt is beválasztják. A záróülésen elfogadott deklaráció kimondja, hogy az osztrákmagyar monarchiában élő nemzetiségeknek, mint az olaszoknak, lengyeleknek, csehszlovákoknak, románoknak és jugoszlávoknak jogukban áll nemzeti egységként megalakulni, hogy politikai és gazdasági önállóságukat elérjék. A római kongresszus nagy sikere felvillanyozta a bécsi maffiát is. De egyebekben a monarchiában lejátszódó események is malmukra hajtották a vizet. Az élelmezés katasztrofális hiányokat muta6 Sebestyén József fir: Hodža Milán útja. 81