Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

tott fel. Burian külügyminiszter kijelentése szerint a németek ragadták el Ausztriától az élelmiszerek igen jelentékeny részét és ennek következményeit érzi Ausztria. Budapesten és a vidéken állandó sztrájkok voltak. A pesti Weisz Manfrédgyárban kitört sztrájk alkalmával négy munkást lelőtt a kirendelt katonaság. A liptószentmiklósi deklaráció Történelmi jelentőségű nap lett május elseje. Liptószentmiklóson rendkívül látogatott népgyűlést tartottak a szlovákok, amely alkalommal deklarációt adtak ki és ebben a deklarációban a szlovák nemzet önrendelkezési jogát mondották ki. Šrobár a népgyűlésen résztvevők viharos tüntetése mellett jelentette ki, hogy a szlovák nemzet sorsát a cseh nemzetével óhajtja összekötni. A magyar hatóságok újból fejvesztetten és tanácstalanul álltak az eseményekkel szemben és állambölcsességük abban merült ki, hogy a mozgalomban résztvevők nagyrésze ellen eljárást indítottak, közülük sokat letartóztattak. Ugyancsak eljárás indult meg három szlovák leány, Burian Štefana, Makovický Vilma és Houdek Ružena ellen is, akik májusban Prágában jártak és ottani politikai körökkel érintkeztek. Megalakul a cseh nemzeti tanács Július 14-én Prágában megalakul a nemzeti tanács. Elnöke Kramář, alelnökei Švehla és Klofáő, jegyzője Soukup. Ugyanezen a napon, a franciák nemzeti ünnepén, a németek megindítják a nyugati fronton az 82