Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

„Inkább százszor meghalni, mint megengedni azt, hogy Magyarországot ne magyarosítsuk el." Az „Ellenőr" Mileticet röviden vad rácnak nevezi el, a „Pesti Napló" pedig így ír: „Ilyen indítvány, mint amelyet Miletič beterjesztett, ritkán kerül a törvényhozás elé. Ezt másnak, mint merényletnek nem nevezhetjük. Gálád támadás az állam, a törvényhozás és a nemzet ellen. Nem is az a célja, hogy az uralkodónak tényleg előterjesszék, hanem csak a kormány ellen való lázítás. Ezt az indítványt nem azért tette a szerb képviselő, hogy a parlamentben elmondhassa, hanem hogy ,az országban hangja legyen és a szerb, román, német és szlovák lapokban a Magyarországon élő nemzetiségeket fellázítsa és a külföld közvéleményét Magyarország ellen hangolja." Mileticet a mentelmi jog védte. Tisza Kálmán előtt azonban nem volt törvény, ha valamelyik gyűlölt ellenségét kellett megsemmisíteni. Mileticet mentelmi joga ellenére elfogták és könyörtelenül ráolvastak ötesztendei börtönt. Antialkoholista egyesület — nemzetiségi izgatás Ugyanabban az időben Húrban M. Józsefet háromhavi fogházra ítélték el egy cikk miatt, amelyből a legrosszabb akarat sem tudott izgatást kiolvasni. Az igazi oka ennek az elítéltetésnek egészen másutt feküdt. Húrban és Závodník István katolikus lelkész az elharapódzott iszákosság ellen alkoholellenes egyesületeket alapítottak, hogy a szlovák népet erkölcsileg felemeljék. Tisza azonban jól tudta, hogy egy erkölcsileg felvilágosított nép kemény dió lehet a magyar kormányzás szá3* 35