Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

mára. A feloszlatás állami érdekből történt és el lehet hinni Tiszának, hogy nem a zsidó vendéglősök érdekében, akik deputációban járultak hozzá és panaszkodtak, hogy az adójukat sem tudják megfizetni, ha a szlovák paraszt leszokik az ivásról. Egy választás Magyarországon Az üldöztetés ellenére nem engedett erősségéből a szlovák nemzeti mozgalom, sőt úgylátszik, hogy az erőszakosságok még jobban összekovácsolták a szlovák nemzetet. A képviselőválasztásokon ugyan a terrorral szemben nem bírtak érvényesülni, ez azonban csak újabb szervezkedésre ösztönözte a szlovákságot. 1879 áprilisában a szucsánvi kerület Mudroň Pált jelölte. Megválasztása biztosítva volt, mert a kormánypárt abban a hiszemben, hogy a szlovákok nem jelölnek, kevés akciót fejtettek ki. A választás napján az elnök megnyitotta a választási aktust, amint azonban látta, hogy Mudroňt megválasztják, kijelentette, hogy a szavazást nem rendeli el, mert nem áll rendelkezésére a választási lista. A nagy többségben összegyűlt szlovák választók felháborodása leírhatatlan volt, a kormányhatóságok azonban a választási elnök eljárását helyesnek és törvényesnek ismerték el. Ebben az időben a szlovák nemzeti lélek Túrócszentmártonban koncentrálódott, itt jelent meg a „Pešt-Budínske Vedomosti'' utódja, a „Národnie Noviny", könyveket adtak ki, szépirodalmi folyóiratokat, nyomdákat alapítottak, pénzintézeteket, mint a Tatra Banka és a Sporitelňa, és 1889-ben itt építették Dula Máté kezdeményezésére a kultúrházat pompás hangversenyteremmel. A ház jöve36