Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

zóak, köznépe értelmes." Aki így tudott beszélni egy másik nemzetről, az nacionalizmusában nem volt elvakult, azt áthatotta a szomszéd nemzet iránti tisztelet és szeretet. Ügy, amint Jókai, a nagy hazafi meg tudta becsülni a mi nemzetünket, úgy a mi nemzetünk is lerója tiszteletét előtte és nagvraértékeli mindazt, amit nemzetének és a kultúrának jelentett. Jókai forrása a nép kultúrája volt Jókai azért lett a magyar irodalom vezetőegyénisége, mert mondanivalóit, képzeletének ízét és színét a magyar nép lelki és erkölcsi erejéből merítette, tehát ama erőből, amely nélkül nincs nemzeti kultúra. Ezeket a népi és nemzeti motívumokat éppen úgy bevitte a magyar irodalomba, mint kortársa, a szlovák Sládkovič és más cseh és szlovák költők egész sora. Nem véletlen, hogy a magyar irodalommal egyidőben a csehszlovák, később pedig a jugoszláv és román irodalom is az erkölcsi és művészi alkotóerők ama kiapadhatatlan forrásához fordult, amelyet a nép jelent. A magyar nemzeti irodalom Középeurópában azon irodalmak közé tartozik, amelyek a néplélekben találták meg a maguk erejét. Ezért lett éppen olyan erős, mint a szomszéd népek irodalmai és ezért lett komoly kultúrtényezővé Európa életében. Lehetetlen tagadni azt, hogy a magyar kultúra fejlődése sok párhuzamos vonalat mutat a szomszédos nemzetek kultúrájával. És ebben a tényben is lehet találni egyik okát annak, hogy a csehszlovák miniszterelnök ma itt magyar írót ünnepel. 1

2* 179