Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

járta a világsajtót, lázba hozta a magyar közvéleményt „Kárpátoktól az Adriáig" és új csalóka délibábok rajzolódtak a magyar horizontra. A hullámok áttörték a határokat és újból felkavarták az utódállamok magyarságának már-már lecsöndesedett vizeit. Az akcióra leghamarább a hajlíthatatlan Szüllő Géza reagált, akinek ez különben is a régen óhajtott alkalmat szerezte meg arra, hogy legintimebb ellenségét, Szent-Ivány Józsefet legyűrje. Szüllő szinte gyanús sietséggel köszönte meg táviratában a nemes lordnak, hogy ilyen példátlan önzetlenséggel tette magáévá a magyar nagybirtokososztály szent ügyét. Gasteini levelével pedig derékban törte ketté Szent-Iván próbálkozását. Az aláírásra váró szerződés a történelem lomtárába került, mint maga a Rothermere-akció is. A magyar aktivizmus takarodót fújt és ha a vezér Zoch püspököt meglátta a parlamentben, az oszlopok mögé bújt el előle, mert nem tudott volna felelni a szlovák politikus szeméből áradó kérdésekre. Vájjon tud-e felelni a magyar kisebbség szemrehányó tekintetére? Nyolc esztendeig tartott, amíg a Rothermere-ügy nyomán keletkezett bizalmatlansági hullám elült. Szomorú statisztika lenne, ha összeszámolnánk, mennyi kárt okozott ez a magyar kisebbségnek. Csomor és Schulcz megalapítják az aktivista frontot Az 1935-ös nemzetgyűlési választások után két új magyar arc tűnt fel a prágai parlamentben. Fiatalos életerőt, friss tempót és lobogó harciked168