Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

elértéktelenedése következtében elvesztették tarta­léktőkéjüket, úgy hogy részben kénytelenek vol­tak beszüntetni működésüket. Persze, ez a szövet­kezeti eszmének rendkívül sokat ártott, mert meg­rendítette a földmívelőnépben a bizalmat. Hodža legelőször ezeket a régi hitelszövetkezeteket sza­nálta és ezzel helyrehozta azokat a károkat, ame­lyeket a háború után beállott válságos idők a szö­vetkezeti rendszernek okoztak. Később az ő kez­deményezésére és tervei alapján megszervezték a földmíves kölcsönös pénztárakat (Rolnička vzá­jomná pokladnica). Agitálásának köszönhető, hogy rövid időn belül hetvennégy ilyen intézet kelet­kezett ötszáznyolcvan millió korona betéttel. A központi vezetést Cablk János nyugalomba vo­nulta után Ursíny János vette kézbe, aki fiatalos elánnal fogott az intézmény fölvirágoztatásához és igen jelentős eredményeket ért el. Ugyancsak nagy föllendülésnek indultak Hodža égisze alatt a fogyasztási szövetkezetek is, amelyeknek köz­pontját Houdek Fedor kitűnő szakértelemmel ve­zeti. Földmíves jóléti intézmények Hodža Milán, aki büszkén hangoztatja paraszti származását, sohasem feledkezett meg a parasz­tokról és mindig volt szíve a legszegényebbekhez is. Legfőbb célja volt kenyérhez, munkához jut­tatni a szlovenszkói népet és új munkaalkalmak­kal pótolni akár külföldön is azt a kereseti lehe­tőséget, amelyet a mezőgazdasági munkások a ma­gyar alföldön találtak. Sikerült is Ausztriával, Németországgal és Franciaországgal kedvező szer­ződéseket kötni a szlovenszkói évadmunkások al­116

Next

/
Thumbnails
Contents