Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

elértéktelenedése következtében elvesztették tartaléktőkéjüket, úgy hogy részben kénytelenek voltak beszüntetni működésüket. Persze, ez a szövetkezeti eszmének rendkívül sokat ártott, mert megrendítette a földmívelőnépben a bizalmat. Hodža legelőször ezeket a régi hitelszövetkezeteket szanálta és ezzel helyrehozta azokat a károkat, amelyeket a háború után beállott válságos idők a szövetkezeti rendszernek okoztak. Később az ő kezdeményezésére és tervei alapján megszervezték a földmíves kölcsönös pénztárakat (Rolnička vzájomná pokladnica). Agitálásának köszönhető, hogy rövid időn belül hetvennégy ilyen intézet keletkezett ötszáznyolcvan millió korona betéttel. A központi vezetést Cablk János nyugalomba vonulta után Ursíny János vette kézbe, aki fiatalos elánnal fogott az intézmény fölvirágoztatásához és igen jelentős eredményeket ért el. Ugyancsak nagy föllendülésnek indultak Hodža égisze alatt a fogyasztási szövetkezetek is, amelyeknek központját Houdek Fedor kitűnő szakértelemmel vezeti. Földmíves jóléti intézmények Hodža Milán, aki büszkén hangoztatja paraszti származását, sohasem feledkezett meg a parasztokról és mindig volt szíve a legszegényebbekhez is. Legfőbb célja volt kenyérhez, munkához juttatni a szlovenszkói népet és új munkaalkalmakkal pótolni akár külföldön is azt a kereseti lehetőséget, amelyet a mezőgazdasági munkások a magyar alföldön találtak. Sikerült is Ausztriával, Németországgal és Franciaországgal kedvező szerződéseket kötni a szlovenszkói évadmunkások al116