Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

kalmaztatására. Már az első évben, 1923-ban az erre a célra fölállított szlovenszkói munkahivatal a történelmi országokba és az előbb említett három államba több mint ötvenezer mezőgazdasági évadmunkást helyezett el és ez a szám évről-évre nőtt, 1925-ben meghaladta a hatvanezret. A mezőgazdasági munkások védelmére a régi derestörvény helyett paritásos bizottság rendszerét állította fel a munkaadók és munkások között támadt ellentétek kiküszöbölésére. A munkásokat baleset ellen bebiztosította és megalapította a szlovenszkói gazdasági munkások pénztárát. A földreform A legátfogóbb államalkotó cselekedet kétségtelenül a földreform volt. A földreformot feltétlenül szükségessé tette az idő és azt nem lehet teljesen Hodža számlájának javára írni, de egészen kétségtelen, hogy a vezetőszellem ebben a kérdésben ő volt és hogy a szociális szempontok annyira maradék nélkül érvényesültek, ezt is meggyőző agitációjának lehet tulajdonítani. A földreform nem politikai kérdés, hanem szociális követelmény és gazdasági szükséglet is. Célja az, hogy a természettel közvetlen küzdelemben álló őstermelő lakosságot, amelynek munkáján a társadalom egész épülete nyugszik, tisztességes megélhetéshez juttassa. A háború befejezéséig a gazdaságilag használható föld legnagyobb része egyes családok birtokában volt, akiknek ősei a középkorban, vagy új kor elején ezeket a birtokokat háborús szolgálatokért kapták az uralkodóktól. Az egyik oldalon álltak a nagybirtokosok, óriási, sok117