Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

lógiai gátlásokat és részt adunk német kisebbsé­günknek az állam végrehajtó-hatalmából a parla­menti demokrácia szabályai szerint. Eltökélt szán­dékunk, hogy köztársaságunkban maradéktalanul megoldjuk ezt a kérdést, amely államunknak, Kö­zépeurópának és a békének életkérdése." Tehát úgy a nemzetiségi, mint az egyházi kér­désben Hodža célja a szent béke, amely a háborí­tatlanul munkálkodni akaró kultúra nélkülözhe­tetlen erkölcsi előfeltétele. „A művészet mindenkiért van" Mint meggyőződéses demokrata, a művészetben is a demokrácia mellett tett hitet. „A művészet nem lehet kiváltság — mondta a kultúrbizottság egyik ülésén —, a művészet mindenkiért van és bebizonyosodott tény, hogy a művészet a demokrá­ciával, a nemzet legszélesebb rétegeivel a legszo­rosabb kapcsolatban áll. Egyrészt azért, mert gyö­kerei a nép mélységeibe és lelkébe nyúlnak, más­részt, mert tökéletes formájában és kifejezési mód­jában a művészet a demokrácia nemesítő eszköze lesz. „A szláv népek affinitása közös kultúrelemeket teremthet" Nemzetközi kultúrpolitikájában kétségtelenül szláv irányba terelődött, azonban sohasem volt a romantikus pánszlávizmus híve, amely a pánger­manizmus mintájára az összes szláv nemzetek ko­losszusi nagyságú imperialista birodalmáról álmo­dozott, amelyben azonban az egyes szláv nemze­105

Next

/
Thumbnails
Contents