Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

lógiai gátlásokat és részt adunk német kisebbségünknek az állam végrehajtó-hatalmából a parlamenti demokrácia szabályai szerint. Eltökélt szándékunk, hogy köztársaságunkban maradéktalanul megoldjuk ezt a kérdést, amely államunknak, Középeurópának és a békének életkérdése." Tehát úgy a nemzetiségi, mint az egyházi kérdésben Hodža célja a szent béke, amely a háborítatlanul munkálkodni akaró kultúra nélkülözhetetlen erkölcsi előfeltétele. „A művészet mindenkiért van" Mint meggyőződéses demokrata, a művészetben is a demokrácia mellett tett hitet. „A művészet nem lehet kiváltság — mondta a kultúrbizottság egyik ülésén —, a művészet mindenkiért van és bebizonyosodott tény, hogy a művészet a demokráciával, a nemzet legszélesebb rétegeivel a legszorosabb kapcsolatban áll. Egyrészt azért, mert gyökerei a nép mélységeibe és lelkébe nyúlnak, másrészt, mert tökéletes formájában és kifejezési módjában a művészet a demokrácia nemesítő eszköze lesz. „A szláv népek affinitása közös kultúrelemeket teremthet" Nemzetközi kultúrpolitikájában kétségtelenül szláv irányba terelődött, azonban sohasem volt a romantikus pánszlávizmus híve, amely a pángermanizmus mintájára az összes szláv nemzetek kolosszusi nagyságú imperialista birodalmáról álmodozott, amelyben azonban az egyes szláv nemze105