Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])
A magyar ellnetmondások világa - 5 Ady öröksége
44 Isten irgalmazzon nekik helyettünk is. Alul maradtunk talajnak s ők szívesen lépnek ránk, Hogy följebb kerüljenek, egyre följebb, Mint, akik elfeledték már, hogy egy szép napon Belőlünk szakadtak ki e világra. Ki szülte a városok népét, ha nem mi? Kire támaszkodnak ma is, ha nem miránk? Szeretik a f?vümölcsöt s a fákat ^ni üítetiük, gyapjúba öltöznek s mi tenyésztjük a nyájat, gyógyfüvet szedünk s halat fogunk nekik. Lehet, hogy nem vagyunk mindenben kedvükre valók, de nem is akarunk mindenben a kedvükre valók lenni . . . Kassák ilyen lendülettel valaha a mesterembereket énekelte, akik sötét bérkaszárnyák alján ülnek. Akkor kezdődött emelkedésre. Mire eljutott a parasztsághoz, közösségi érvénye hihetetlenül megcsökkent. Ez az írósors életünk egyik legnagyobb bajának a kifejezője. A pálya hullámzó vonala egy mozgalom képességét méri az adott valóság megértésére. Kassák írói sikerének és érvényének mai esése pedig azt jelzi, éppen akkor lett a legnagyobb szakadék tudat és valóság között a magyar szociálizmusban, amikor pedig a legnagyobb szüksége volna az érvénves szintézisre. 5. Ady öröksége. Ha már Kassák Lajos is a parasztok üzenetét tolmácsolja, akkor a mai n ép i arcvonalnak alig kell bizonyítékot keresni a maga érvényére. Ha tekintetbe vesszük, hogy Kassák valaha ugyanilyen kizárólagossággal tolmácsolta a munkásság és a mesteremberek üzeneteit, ezt az új fordulatot valóban a mai népi irodalmi hangulat egyik legérdekesebb hitelesítő legyeként kell felfogni és értékelni. Kassák valaha a magyar élet városi készénél nem látott egyebet, ma már azt kérdezi a parasztság nevében: „Ki szülte a városokat, ha nem mi?" A Kassákéhoz hasonló jelenségek bőven akadnak még a mai írásokban, bőven találunk olyan eseteket, amikor a mai népi irodalmi hangulat igazolása arról az oldalról jön, ahonnan nem várta senki, vagy ahonnan eddig a kritika hűvösségével fogadták, vagy ahol eddig egyoldalúságait és hiányait joggal kifogasolták. Sőt arra is vannak esetek, hogy a mai hangulat már történelmi irányban is teried, azaz visszahat az elmúlt időkbe és multat teremt magának, Cs. Szabó László például Márciusi szél című tanulmányában Adyt a parasztforradalmár jelmezeiben szerepelteti és a mai magatartást belőle származtatja. De én azt hiszem, hogy ezek a jelenségek csak egy új oldaláról mutatják be szellemi és politikai, vagy társadalmi tudatunk hasadását, vagy más hasadást mutatnak, talán a legjellemzőbbet, s még hozzá az erény és az érvény színeiben tüntetik fel s ezzel arányosan fokozzák a veszélyt és a tájékozódás nehézségeit. Mert tájékozódni nem csak annyit tesz, mint tisztába jönni az adott helyzettel és viszonyokkal, hanem megismerni és tudatosítani a célok felé vivő lehetőségeket is. De az az érzésem, hogy
