Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])

A magyar ellnetmondások világa - 2 Veres Péter és a valóság

39 megfigyelő szolgálatot és küldözgettek jelentéseket. Voltak jól kiépített állások, volt tüzérség is, mégpedig a társadalomtudományi tanulmányirodalom könnyebb tábori tüzérsége és a nagyobb összefoglalások nehézütegei, szép hadtörténeti múzeum telnék ki belőlük, egy-két rekvízitumot méltán csodálni lehetne benne. Voltak a mozgalomnak magyar Gábor Áronjai, kerestük őket, amikor megérkeztünk, de nem találtuk sehol, ma már nincsenek. Ehelyett van egy mélyreszívott idegenkedés azzal szemben, ami kapcsolatkeresés az ideológián belül a tudat_é$ valóság^ között. Meglepő példákban figyelhettük meg ezt, A legjobban Veres Péter példája izgatott fel. Azt hiszem, nem lehet Veres Péter munkáját másképpen értékelni, mint úgy, hogy az kapcsolatépítés a tudat_és^_avaJósá^ között egy-egy területen, A kisebbségi helyzetben mi úgy vettük könyveit, hogy új és új területek kerülnek be általuk tudatunkba, segítségükkel életünk idegen tájain, fehér foltjain tájékozódhatunk majd. Kevés hazai könyvnek volt akkora sikere, mint az Alföld parasztságának, örömmel tartottuk nyilván, hogy Veres Pétert szinte magával ragadta ez a feltáró és hódító munka, parasztsága nagyszerűen hajtotta új és új mezők betörésére. Nem csekély csodálatunkra azonban a legnagyobb idegenkedést tapasztaltuk vele szemben azon az oldalon, ahol ennek a feltáró munkának a legjobban kellett volna örvendezni. Ma négy esztendeje az volt a jelszó ellene, hogy a fajbiológiai szemlélet veszélyes lejtőire csúszott és „^kanyarodott". De mitől kanyarodott el? A vonaltól. Milyen vonaltól? A szociálizmusétól? Hát van a szociálizmusnakjfonala? Van, még pedig az a vonal a szociálizmusé, amit a párt előírt! Dephogy írhatja elő például valamilyen testület, hogy mit kell gondolnia például egy szociálistának az Alföld parasztságáról? Csak úgy írhatja elő, hogy utánavizsgálják Veres Péternek az alföldi parasztság életét, Ha kivizsgálják, hogy az ő feltáró munkája hol elégtelen és hol torzít. Elvégezte valaki is ezt az ellenőrző munkát? Nem, Miért nem? Mert vannak tézisek, ebben a tekintetben, amiket el kell fogadni. Itt a törés a tudat és valóság között. Mert téziseket csak a valóság legpontosabb ismeretében lehet felállítani és csak a valóság igazolása után lehet elfogadni. Veres Péterrel kapcsolatban azért hoztuk fel éppen az Alföld parasztságának esetét, mert hazatérésünk idején azt mondták nekünk, hogy itt kezdődik eltérése a vonaltól s azóta minden műve csak tetézi ezt az eltérést. S ebben az ítéletben is nem a ténybeliség a fontos, hanem a megnyugvás és megnyugtatás, nyugalmunk biztosítása felvetett problémák előtt és a felmentés, hogy ne végezzük el azt a hatalmas ellenőrző munkát, amit ítéleteink érdekében Veres Péterrel kapcsolatban el kell végezni. De előre állított vagy más körülményekre alkalmas elméleti tételeket , alkalmazni" a mi életünkre, ez enyhén szólva: erőszakosság. Ismét emlékek ébrednek ezen a ponton. A mi kisebbségi nemzedékünk abban maradt hű leginkább önmagához, hogy semmilyen oldalról sem ismerte el az alkalmazott igazságok es teteiek érvényét, tudatából úgy lökte ki azokat, mint Jónást a cethal. Tudta, hogy új életviszonyok között él és magának kell megismernie az élet összes törvényeit Csak a maga bőrén érzett igazolás árán engedett be felismeréseket az eszmék közé, amikben megnyugvással hihetett A vele szembejövő igazságok hitelét azonnal az életben kereste. Ha valamely vélt igazság elméleti értékűnek bizonyult, azonnal aláereszkedett róla a valóságba. Nem voltunk ezért csalhatatlanok, ültünk mi is csillagzatokon és bámultunk azokról jó kényelemmel a főidre, de kibontottuk az ejtőernyőket és leereszkedtünk így fejlődött bennünk nemzedéki igénnyé az elméletek és valóság szintézise, összeegyeztetése, az alászállás az elrúgott valóságba a magas régiókból.