Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szlovákok

39 Kupecky után a két Brokov, János és Ferdinánd, az apa és fia, Szlovenszkó szlovák művészetének hírvivői. A szlovenszkói föld, a Kupecky után következő időszak alatt, termett művészt anélkül, hogy az a szlovákság művészetét gyarapította volna. Benczúr Gyuláról és Mednyánszkyról, SzinyeiMerse Pálról kelle megemlékeznünk, mint olyanokról, akiket a szlovák műtörténet magáénak igényel annak ellenére, hogy elismeri magyar voltukat. De a szlovenszkói talaj és a vidék sokkal mélyebben hatott művészetükre, hogysem említés nélkül mehetnénk el mellettük. Szlovenszkói motívumokat dolgoztak fel. E művészekkel kapcsolatban a szlovák műtörténet számbaveszí azt a hatást is, amelyet a morvái szlovákság a maga etnográfiai népi és táji sajátosságaival hatott a modern cseh művészet megkezdőire: Jozef Mánesre, Jaroslav Vešinre és Miloš Jíránkára. A XIX. század második felében már folytatólagosan veszi kezdetét a szlovák művészet és e kezdet után fokozatosan belefejlődik a köztársaság megalakulása után keletkezett új helyzetbe. /o5e/£7e/77e/25líptószentmiklósi születésű művész 1817—1883-ig élt. A Kollár-, Šafařík- és Palackýgenerácíó művésze. Működött Prágában, Szentmiklóson, Belgrádban, Zsolnán, Besztercebányán. Prágában a cseh nacionalista tanítók intézetének festett egy képsorozatot, Komenský János nevelési rendszerét megábrázolva. Belgrádban a Karagyorgyevícs-dínasztía egy tagját mintázta. A zsolnai plébánia-templomban nagy oltárkép, a Maticában