Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szlovákok

40 Sládkovič és Štúr portréja hirdetik művészetét. Erős fantázia, egyszerű kidolgozás jellemzi Klemens művészetét. Egyszerre foglalkozott geológiával, építészettel, archeológiával, szobrászattal és a sok foglalkozási ág között szétforgácsolta önmagát Klemens kortársa Péter Boňúň. Alsóárvai születésű. Prágában tanult épúgy, mint Klemens. A fiatalabb Štúr-generáció tagja. Nevét mint portrétista tette emlékezetessé. Jól átkomponált képei, a lokális színek tiszta tónusa, messze kiemelik műveit korának hasonló alkotásai közül. Értette az emberi arc minden vonalának jelentőségét, a világítás és színek játékának fokozását. Képeit nagy elmélyüléssel festette. Néhány oltárképe rendkívül kiegyensúlyozott kompozíciós képességről tesz tanúságot. A szlovák műtörténet nemcsak ezért hálás Bohúňnak, hanem azért ís, mert ő volt az első, aki megkezdte a szlovák művészet nemzeti sajátságainak kifejlesztését A szlovák népet és a természetet választotta művészi kifejezései tárgyául. 1847-ben kiadott egy litografált sorozatot kézzel színezve a szlovák nép típusairól, amelyet a liptói, árvái és szepesi utazásai közben gyűjtött össze. Pár évre rá, 1860-ban újabb ciklust adott ki 13 akvarellel Szlovenszkó többi részeiről: Zólyom-, Trencsén- és Pozsonyvármegyékből. E képek jelentősége nemcsak folklorisztikus. Idealizálja benne a szlovák népet Sládkovíč romantikus szelleme szerint A nép pikturálís tanulmányozásán kívül több befejezetlen vázlatot hagyott hátra. Ilyen a „József császár felolvassa a türelmi rendeletet" című. Bohúň e kompozíciójában megpróbálta az összes szlovák