Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szlovákok

38 A szlovák művészet a köztársaság megalakulásával kezdi önálló életét. Nyomai a XVII-ik századig vezetnek fel. Kupecícg János az első, akihez a szlovák művészet kezdetét fűzi. Kupecky után hosszú sora marad ki a művésznemzedékeknek, a szlovák művészet ezalatt az időszak alatt lappangott. Kupecky János sem maradt Szlovenszkón. A szlovenszkóí környezetből nem is merített semmit Européer volt ízig-vérig. Szlovák jellege tisztán származási helyéről, Bazínból datálódik és a politikai működésben, amelyet mint a cseh testvéregyház híve kifejtett, amelyért Bécsbe huzamosabb ideig nem térhetett vissza. Máskülönben Rubens követője volt ízíg-véríg. Bécsen, Rómán, Bonnon, Flórencen, Mantován és Velencén keresztül a világfi, környezeti megkötöttségtől mentes ember, teljesítette művészetét. Tulajdonképen annyira univerzális és egyetemes vonatkozású érték, hogy egy művészettörténet sem sajátíthatja ki nemzeti éposza számára. A kor szülte, az európai áramlatok vitték és fejlesztették. A 14 galériában szanaszét heverő képei legjobb szimbólumai Kupecky művészetének hovatartózandóságáról. Szlovenszkón gróf Pálffy bajmóci várában őrzött Kupecky-kép egyetlen dokumentuma Szlovenszkónak Kupeckyről.