Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szlovenszkói festészet

30 Szlovenszkón a képzőművészet kérdése csak a legújabb időben kezd előtérbe jutni A köztársaság megalakulásától válik a piktúra Szlovenszkó egyik legégetőbb kulturális kérdésévé. A művészet megváltozott, új talaja, a művészeten is végigmosó szellemi és gazdasági hullám, végül a közönség mentalitása teszik kérdéssé. A szlovenszkói piktúrának eddig még nem volt önálló művészi élete. A szlovenszkói tájsajátosságokat, a különös levegőt, életet tudatosan és a tendencia célzatosságával a piktúra eddig magáénak nem vallotta. Pedig a művészek aránytalanul hosszú sorát adta a szlovenszkói talaj a piktúrának. Mednyanszky László, Szinyei-Merse Pál a mai Szlovenszkón láttak napvilágot. Szlovenszkó volt a gyermek csodálkozó szemével nézett első tájélményük. A magyar impresszionizmus legszebb fejezetei a szlovenszkói talajról szakadtak le. Szlovenszkónak regionális szellemi élete nem volt Budapesten centralizálódott a szellemi élet összes megnyilvánulása. Szükségszerűen így kellett ennek történnie. A 18. század végével, az új közjogi alapokra helyezkedő ország korszerű, egységes művészeti arculatát megteremteni mentek el művészeink. A magyar impresszionizmus a legelső, egységes