Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

17 szemléletet. A kispolgár ezt magáénak ismeri el és ma sem fejlődött tovább a naturalizmusnál. Az egyre gazdagodó nagypolgár erősen intellektualizálódik, kifinomult esztétikai kulturára tesz szert és a passzív, csak szemlélődő impresszionizmust magáénak vallja. A művészet a ľart pour ľart elméletével megalkuszik a polgári társadalommal. Megszűnik társadalmi tényező lenni. A társadalom tudomásul veszi ezt, a tendencíátlanság tendenciáját. Esztétikai irodalma megteremti a zsenikultuszt, amelyben a művész éterikus lénnyé magasztosul, akinek e világ dolgaihoz semmi köze. A lírai és metafizikus esztétikai tirádák között azután, e földről eképen száműzött művész ráér a kép optikai problémáival foglalkozni. Magát a látást, mint fizikai jelenséget, veszi bonckés alá. Nem érdekli az, hogy mit, hanem az, hogy fiogyan lát. Maga a fizikai kép így válik problémává önmaga számára. Problematikus lesz a látás módja, a szín a világítással együtt, a forma és a vonal. Reneszánsz társadalmi tendenciákat hordozó művészetét most végleg egy kutató és analizáló művészeti periódus váltja fel. A társadalomból kiűzött művészet optikai tartalma az egyén szubjektivizmusán végtelenül elfínomodik. Ez már dekadencia, a mai osztályművészet csődje. E korszak a naturalizmussal köszöntött be. A XVIII. század második felében. Két festőgeneráción keresztül uralta a festőművészet arcvonalát. Brogyányi: Festőművészet Szlovenszkdn. BI3LI0TEECA HÜNGARICA Samaria - Somorja-Šamorín