Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

18 A NATURALIZMUS. Courbetval jelentkezett. 1832-ben festi meg a „Kőtörők" című, fordulópontot jelentő müvét A valóság után törekvő naturalizmus első befejezett lépése volt ez. A naturalizmus a valóság meghódítására indult. A valóság meghódításának első lépése az objektív naturalizmus, a második ennek továbbfejlődése a szubjektív naturalizmus volt. Az objektív naturalizmus a szilárd körvonal és a határozott belső forma után törekedett. A szilárd és a maradandó, tehát a szemlélet ideje alatt nem változó dolgokat festette. A tárgyak, jelenetek és tájak nem a szemlélet pillanatába való megrögzítések, hanem állandóságok. Olyanok, amilyeneknek az illető dolgokat tartós és masszív nyugalmi állapotban látjuk. A cselekményt ábrázoló képek is ilyen állandósított nyugalmi pontjai a mozgásnak. A beállításnak ez a tendenciája a tiszta és teljes forma kiépítésén keresztül, a felületek festéséhez vezetett. A felülettel együtt megábrázolta magát az anyagot is, amiből a felület keletkezett, a szövetet, húst, a hajat, a fa kérgét stb. Az objektív naturalizmus a felület és a kiépített külső forma elérése után magát a színt veszi a kutatás tárgyává, a formától függetlenül. A szín önmagában, mint cél a színes tárgyon keresztül a naturalizmus második periódusába, a szubjektív naturalizmushoz vezetett. A természet szubjektív látásának főélménye a szín volt. A szín először önmagában a határozott