Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

83 SHÍnfelület és befoglaló formája, a rajz közötti kapcsolatot. Különösen Braquenál jelentkezik öntudatosan a szín és vonal egymáshoz való viszonya, csak még mindig festői elemként jelentkezik a vonal. A komáromi környezetből származott el Bazilidesz Barna ís. Indulása kezdetén ő is a komáromi művészekkel együtt dolgozott. A budapesti képzőművészeti főiskolán Rudnay Gyula tanítványa. Rudnay közvetítésével erős Goya hatás éri. A spirituális tendenciák érdeklik. Líterális tartalmú néha ő ís. De biztos uralmában, amivel a kép pikturális tartalma fölött rendelkezik, kivétel nélkül egységessé és stílusossá tudja tenni a képet. Bazilídesz képeinek főíndítója vizionálís látása. Mindent, amit fest, előbb a különös világba transzportál, ami vízióiban él. A tárgyakat, embereket itt megfosztja reális valóságuktól. Nem igyekszik őket a piktúra kétdimenziós elemeível festőművészetté elvonni. Előbb önmagukban, fizikai tartalmukban átlényegesíti vizionálís síkjain. Az alakok ebben a különös világban elsúlytalanodnak, formáik elvesztik tömörségüket, megnyúlnak, könnyűvé, légiessé válnak. Formabeli összefüggésük ís meglazul, deformálódnak. Az alakok különös, valószerűtlen, de Bazilidesz vizionálís világában megokolt gesztusokat, elhajlásokat, kífacsarodásokat mutatnak. Az anatómia létjogosultságát veszti e világban Bazilidesz előtt. Jogosan, mert a súlytalan, laza, testi összefüggésük megokolja mozdulataikat. E vizionálís világhoz akklímatízálja Bazilidesz a környezetet ís. A fákat, növényeket, égboltot, 6»