Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

84 a hegyebet és a földet. így különösen látva, víziója valótlan világának valóságait festi. Ah ídegélet aktivitásából következő művészet. Enervált és passzív, de finom és föltétlen művészet. A dekadenciának Bazilídesz Barnáéhoz hasonló artísztíkus művészetét ritkán látni Szlovenszkón. A széteső festői egészség széthulló foszforeszkálásában egy vízionálisan túlexponált világból tiszta és szép művészettel üzen. Ez a művészet nem kezdést, folytatást, a kifejezések gazdagodását jelenti. Egy világból hoz hírt, ahová Bazilídeszt követni nem tudjuk, ahol egyedül van önmagával és amely Bazílidesszel pontot is tesz önmaga után. Grafikáiban, rézkarcaiban van valami régies, sokat emlékeztet Dürerre és a német renaissance mesterére, Lucas Chranachra, anélkül, hogy közvetlen hatást közölne. KASSA. A keletszlovenszkóí kultúra központján,Kassán, körülbelül 1924-től kezdve, rövid néhány évig még külföldi viszonylatban ís számottevő művészi élet indult meg. Ez a mozgalmasság egy időre Kassát a festőművészet centrumává emelte Szlovenszkón. A kassai „Keletszlovenszkóí Múzeum", Pollák József doktorral az élén, állott ennek középpontjában. A múzeum kíállításaí során Spála és Čapka, a két cseh mester, a hamburgi és müncheni szecesszíonísták, valamint Paul Klee alkotásai kerültek bemutatásra. A Kassán élő művészek, mint Bauer első mestere, Kron, a már elhúnyt Schiller Géza,