Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

81 hatásra. A páthosz, az érzelmek kiömlése a külsőre, színpadias, feleslegesen gesztikuláló formában veszi át a kép tartalmát. Az alakok: egy cselekmény kifejezői, amelyek időbeli előadást igényelnek. Nagy Márton mindig valami állapotot, gondolatot vagy sokszor egész gondolatsorokat „akar kifejezni". Píkturálís tudata nincs témáiról. Szín- és formalátásaí zavarosak, analízálatlanok. Abban a szűk harmademeleti padláshelyiségben, ahol a J. E. Sz. O. műterme van elhelyezve, minden egyes ecsetvonásnál, egy különben ígéretes tehetség sikkad el lépésről-lépésre, mert nem tud tudatosulni önmagában a kulturális tényezők hiányában. Belesíkkad a témába, mert nem tudja fölmérni a festői tartalmat. Nagy Antal kisebb műveket, aquarelleket fest javarészben. Erős ígéret, ha ki tud fejlődni. A komáromi festőművészek sorát kiegészíti Staudt István, Gwerk Ödön tanítványa, Szobel Ferenc, Hetzer Gyula és a Komárom körül dolgozó Fesztyek. A komáromi festőtelep művészei között kezdte Reíchental Ferenc. Komáromtól hamar elszakadva, Berlinbe ment. Az expresszionizmust tanulmányozta. Külföldről visszatérve, több kiállításon mutatta be Szlovenszkónak fölfejlett művészetét, melyet első komáromi etappjában erősen uralt még a komáromiakat annyira jellemző líterárís tartalom. Ez a múló periódus hamar megszűnt és befelé a témától a kép lényegéig, a szín és forma problématikájáíg haladva, píkturájának, evvel önmagának legtisztább Brogyányi: Festőművészet Szlovenszkőn. 6