Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszatért magyar városok (dr vitézi Nayg Zoltán)

A történelmi Felsőmagyarország második fontos középpontja Pozsony volt. Azzá vált különösen a barok-korszaktól kezdve s amidőn a XIX. század elején itt ülésezett az országgyűlés, Magyarország egyik legfontosabb városává nőtt. Nagy jelentőségét magyarázza a Duna melletti fekvése és az is, hogy Pozsony az ország kapuja volt a régi Ausztria, Bécs és Németország felé. Éppen úgy magyar alapítás, mint Kassa s csak később, a XVII—XVIII. század folyamán németesedett el erőteljesebben, míg a tótság csak a legutóbbi évtizedekben szaporodott el. Kultúrájában és művészetében azonban, amiről büszkén beszél a vár, a városháza, a klarisszák temploma s az egész város, pompás rendezett utcáival és tereivel, mindig magyar volt s magyar is maradt. Pozsony gazdag művészi emlékeit nem pusztíthatták el a csehek, noha e téren 20 év alatt minden lehetőt elkövettek. Fadrusz János Mária Terézia lovasszobrának a lerombolása sohasem válhat a csehek dicsőségére. A tulajdonképpeni Szlovenszkó fővárosa Nyitra, ahol ma is meg \ annak a honfoglalás előtti időből származó székesegyház alapjai, amelyre büszkén épült rá a későbbi századok folyamán a magyar-szlovák sorsközösséget, a közös művelődési ideálokat és művészi eszméket jelképező püspöki székesegyház. Kassától, Abaúj-megyétől keletre és északkeletre terül el a Ruszinföld. A ruszin nép igazi hazája Bereg és Máramaros megye, amelyek területe a honfoglalás korában lakatlan erdőség volt. A magas hegyvidék déli lejtőit kezdetben megszállta a magyarság s ezt a részt ma is uralja népi egységében. Később a magyarság is elkezdett húzódni föl, a magas hegyek felé, ahol a XV. században betelepülni kezdő ruszinokkal részben keverten, részben elkülönülten él ma is. Ennek a területnek két legfontosabb városát, Ungvárt és Munkácsot ítélte vissza a bécsi döntőbíróság. Ungvár az Ung folyó két partján, három lankás domboldalon épült, az Alföld legészakibb peremén, utána már hirtelen magasba nyúlnak a hegyek, az északkeleti Kárpátok hegyláncai. A vármegye a legrégibb magyar vármegyék közé tartozik. Várát és egész vidékét már a magyar királyság megalapításakor a várispánok kormányozták. Vára a XV. századtól kezdve a Drugethek, majd később Bercsényi Miklós tulajdonában volt. A megye egyik legnevezetesebb műemléke a gerényi árpádkori katolikus templom, amely építészeti kiképzését tekintve nagyon egyszerű, falusi templom, de nevezetessé és művészettörténeti szempontból igen fontossá teszik középkori falfestményei. Ungvár vára azzal dicsekedhet, hogy itt ütötte fel első szállását Árpád fejedelem. Büszke a maga múltjára Munkács vára is. Falai, termei a Rákócziak és a hős Zrínyi Ilona emlékét őrzik. De szerepe a magyar történelem régebbi századaiban is fontos volt. A tatárjárás utáni krónikák, mint királyi várról emlékeznek meg. Később Csák Máté keríti birtokába s hatalmaskodásának keleti végvárává fejleszti ki. A vár történetében igen fontos •esemény játszódott le Zsigmond király korában. A hatalmas uralkodó - 209 —