Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszatért magyar városok (dr vitézi Nayg Zoltán)

ugyanis Koriatovich orosz hercegnek adományozta a várat és a várost, aki megkezdte a vidék oroszokkal való betelepítését. Későbbi urai közül meg kell említeni a Hunyadiakat, Báthory Istvánt, Rákóczi Zsigmondot és II. Rákóczi Ferencet. A várban gazdag múzeumot őriznek, amelynek anyaga a vár történetén messze túlmenően az egész vidék muzeális anyagát felöleli. Középkori eredetű várán kívül fontos művészeti és történeti nevezetessége a városnak a Rákóczi-kastély, a híres munkácsi fatorony, erődített kolostora, valamint a XV. században épült gótikus templom. Munkács és Ungvár mellett kisebb jelentőségű, de ugyancsak fontos város Beregszász. Ungvár, Beregszász, Munkács az előbb vázolt két városvonulat utolsó, keleti állomásai. Magyar városok ezek, történelmüknél fogva, művelődésüket és népiségüket tekintve is. Helyi adottságaik azonban már egészen mások, mint a két hullámkör megelőző pontjain. A városi építészet s az egész városfejlődés Kassa és Kassán keresztül az ország központjainak irányítása alatt állott, de a lengyel szomszédság s az oroszok közelsége, valamint a görög-katolikus püspökség vezető szerepe erősen éreztette hatását. De ez a hatás inkább a falvak faépítészetében jelentkezik. Kecsegtető feladat lenne a sajátos ruszin faépítészet stílusának ismertetése, annál is inkább, mert e ruszin faépítészet szoros fejlődési kapcsolatban áll a déli Bereg- és Szatmármegyei sajátosan magyár faépítészettel. Rövid beszámolónk címében azt ígértük, hogy a visszatért magyar városokról szólunk, ezt azonban a már korábbi indokolás miatt sem tehettük. Mi, a magyarság itteni életének harmincadik nemzedéke, nem mondhatunk le, bármilyen modern nemzetközi jelszavak folytán sem történelmi jogunkról és örökségünkről. Mert igaz ugyan, hogy a mai nemzetközi politika tengelyét az ú. n. népi elv is alkotja, de jól meg kell jegyezni, hogy azt nem lehet általánosítani. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a Kárpátok övezte Duna-medence politikai, társadalmi, szellemi megszervezését az itt uralkodásra termett magyarság végezte el. És tudomásul kell venni mindenkinek azt is, hogy mi az európai népek védelmében véreztünk s vérrel itatott földünkön még vendégül is láttuk azok idevándorló és bebocsátást kérő fiait. Sokszor nehéz helyzetünkben kiváltságokat adtunk nekik. Ök pedig a tőlünk nyert kiváltságok következtében és a dicső, biztos magyar kard védőbástyája alatt nyugodtan szaporodhattak, művelődhettek és gazdagodhattak, amíg mi védtük a nyugatot, védtük őket is, hiszen ezen a szent földön, mint testvérek éltek immár, amely a miénk volt és szükséges, hogy a miénk legyen! Bercsényi Miklós címere — 210 -