Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszatért magyar városok (dr vitézi Nayg Zoltán)

Kassa Zsigmond király alatt érte el fejlődésének legmagasabb fokát a középkor folyamán. A Felvidéket végigpusztító huszita csehek Giskra vezetésével Kassát is megszállják, de rövid ideig tartó uralmuk mégsem okozott annyi kárt, mint a török hódoltság Budán s az ország központi és déli részeiben. így érthető az, hogy Kassán maradt ránk az ország egyik legszebb gótikus épülete, a Szent Erzsébet székesegyház, amelyben II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak. A budai Mátyás-templom közel sem maradt olyan ép állapotban, mint a kassai dóm. De fennmaradt Kassának még sok más művészeti emléke, mint a különleges művészettörténeti gyöngyszem, a Szent Mihály-kápolna, a barok jezsuita, most premontrei templom. De maga a kassai Szent Erzsébet székesegyház is tele van műemlékekkel. A Szent Erzsébet tiszteletére emelt főoltára, a középső szekrényben elhelyezett szobraival és a szárnyakra festett 48 képtáblával a világ legnagyobb s egyben legszebb szárnyas oltára. A szárnyas oltár egyébként a Felvidéken volt a legelterjedtebb, csak itten több volt belőlük, mint pl. az egész német művelődési területen. Kassa mellett Lőcse, Bártfa és Eperjes kisebb, vidékiesebb művészi központok s elsősorban Kassa irányításától és vezető szerepétől függenek. De Kassán keresztül szoros kapcsolatban voltak az ország fővárosával, Budával is a középkor és a reneszánsz folyamán, azonban ez az egész vidék, mint általában Felsőmagyarország, igen jól összenőtt művelődési, művészi és kereskedelmi közvetlen és közvetett kapcsolatokat tartott fenn Lengyelországgal. A legkiválóbb idevaló művész Kassai Jakab volt, aki igen fontos szerepet játszott a német szobrászat fejlődésében is. Kassai volt a XV.-ik század folyamán a legismertebb kőfaragó- és építőmester is, aki nemcsak a kassai dómban dolgozott, hanem Bártfán és Lőcsén is, valamint Mátyás király számára a diósgyőri várban. Lőcsei Pál szobrászmester a lengyel Veit Stoss tanítványa és segéde is volt. A középkori magyar faszobrászat egyik legkiemelkedőbb mestere. Ruszin férfi. - 208 —