Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszatért magyar városok (dr vitézi Nayg Zoltán)

esztendőn keresztül figyelmeztette a Nyugatot, hogy itt egy gazdag, hatalmas és büszke nép hazájának határa húzódik. Ezt a szerepet csak kihangsúlyozta a várrom ódon falára később emelt milléniuml emlékmű, amelyet persze a csehek, Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia szobrához hasonlóan, siettek lerombolni. Felvidéki városaink sorában sajátos városképe, a helyi viszonyokból fejlődő külön jellege és egysége van a második vonalban elhelyezkedő bányavárosoknak és a szepességi városoknak, amelyek között, mint összekötő és irányító központ állott és hatott évszázadokon keresztül Kassa. Már beszámoltunk arról a fontos szerepről, amit a magyar kereskedelem északra és északkeletre való irányításában vitt s amit az egész felvidéki n.agyar művészetben játszott. Ugyanilyen volt Kassa szerepe a felvidéki, különösen a szepességi és bányavárosok városképének, polgári és társadalmi életének a kialakulásában. A százszázalékig magyar alapítású, magyar műveltségű és szellemű Kassa irányító helyzete biztosította elsősorban, hogy a részben németek által lakott szepességi városok s egyik-másik hasonló helyzetű bányaváros megőrizték magyarságukat. A bányavárosok helyzetét, fejlődését elsősorban az iparosság, a környékbeli bányák nyersanyaga határozza meg. A bányavárosok, mint Beszterce-, Selmec- és Körmöcbánya fejlett, rendezett alaprajzú, külsejű városok, aránylag gazdag polgársággal és messze vidékeken ismert iparművességgel és iparművészettel. Besztercebánya egyike az első magyar városoknak, ötvösei a XV. században Európaszerte ismertek és keresettek voltak. Legnagyobb történelmi eseménye az volt, hogy az 1620-ban itt tartott országgyűlésen választották királlyá Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet. Körmöcbánya nevezetességét az adja, hogy a középkortól kezdve a királyok és az állam legfontosabb pénzverő helye volt. A bányavárosok építészete nemcsak Budával és Kassával, hanem a környékbeli várépítészettel is szoros kapcsolatot mutat. így irányító helyzete volt ezen a vidéken a garamszentbenedeki apátságnak, amely a bencéseknek legfontosabb helye volt Pannonhalma mellett az egész középkor folyamán. Némileg más, de végeredményben a bányavárosokkal rokon jelleget mutatnak a szepességi városok, Igló, Lőcse, Eperjes, Késmárk, Bártfa. A küT Besztercebánya, a városkapu. - 206 —