Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
A felvidéki magyarság húsz éve.(Ölvedy János)
A FELVIDÉKI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE írta: ÖLVEDI JÁNOS A felvidéki magyarság politikai életének története a létért, a népi megmaradásért, a nemzeti gondolatért folytatott küzdelmek hosszú sora. Rendkívül nehéz, minden energiát lekötő és igénylő küzdelem, amely politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi vonalon egyformán megnyilvánult és mindenütt egyet jelentett: védekezést az idegen nemzeti célok és beolvasztó törekvések ellen. A cseh demokrácia, minden külső demokratikus és humanista sallang ellenére, a legtipikusabb imperialista állam volt. A nemzeti imperializmus jegyében született meg, ezt a célt és elgondolást szolgálta egész berendezése és törvényhozása. A demokratikus berendezkedés csak külső forma volt, melyen belül a legteljesebb nemzeti öncélúság és idegen nemzeteket felszívni akaró, türelmetlen nacionalizmus húzódtak meg. A cseh köztársaságot annakidején nem a történeti szükségszerűség hívta életre Középeurópában, hanem a háborús bosszú, amely a győzteseket eltöltötte. Kizárólag hatalmi gondolat iegyében született meg ez az állam és éppen ezért kezdettől fogva magán hordozta a mulandóság jeleit. Mert hatalmi szóval életrekeltett állam, amely a népi és természetjog megtagadásával építi meg államiságát, nem lehet maradandó, csak ideig-óráig állhat fenn és menten részekre hull, mihelyt a politikai-hatalmi erők ránézve kedvezőtlenül csoportosulnak. Téves tehát az az állítás, mintha a cseh államot kizárólag a német terjeszkedés és a hitleri gondolat bomlasztotta volna szét. A cseh államot maga a cseh rendszer sodorta válságba; az a rendszer, amely az igazságtalanságra, a tények meghamisítására, a népi jogok elsikkasztására és a nyugati közvélemény megtévesztésére volt beállítva. A cseh köztársaság széthullása egyet mutat: azt, hogy Középeurópában csak az igazság és méltányosság alapján képzelhető el államosítás. Igazság és méltányosság: ezek lehetnek kizárólag azok a szempontok, melyek mellett békés együttélés képzelhető el Középeurópában. A felvidéki magyarság politikai helyzete két szempontból volt rendkívül nehéz. A felvidéki magyarságnak elsősorban vállalnia kellett állandóan a harcot a hivatalos cseh beolvasztó politikával szemben, amely politikai, gazdasági, kulturális vonalon — néha burkoltan, néha egész nyiltan — megnyilvánult. De rendkívül súlyos küzdelmet kellett folytatnia ama magyar — 9 — 2
