Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Pázmány Péter. A Bethlen háboruk

Pázmány Péter. Á Bethlen-háborúk. Érsekújvár fentartása sok gondoí adott Pázmány Péternek is, aki 1616. szept. 28-án lépett az érsekprimási székbe. Kinevezésekor a kir. kamara többek közt azt kivánta tőle: engedje meg az újvári német katonáknak, hogy gabonájukat az érseknek újvári malmában ingyen őröltethessék; az újvári őrséget ezentúl egészen maga fizesse, lemondva a morva rendek által fizetni szokott évi segélyről; végül az újvári német hadnak évenkint bizonyos mennyiségű gabonát ingyen osszon ki. Pázmány a túlzott kívánságok ellen erélyesen szót emelt. A gabonaőrlési engedélyt szívesen megadná, de a püspöknek esküvel kell ígérnie, hogy egyházának jövedelmeit elidegeníteni és megcsonkítani nem engedi. Már pedig ismeretes a kamarának amaz eljárása, hogy az egyházi javak körül tett engedményekből idők folytán jogokat alkot. Ő tehát csak ugy engedhet a kérelemnek, ha a kamara téritvényben elismeri, hogy ő az engedményt egyedül saját személyére tette. Másodszor előrelátja mindama visszaéléseket, amelyek ilyen engedményekből keletkezni fognának. Mert ha a német katonák saját gabonájukat ingyen őröltethetik: a magyar katonák is saját gabonájukat német társaiknak fogják átadni ingyen őröltetés végett. (Hozzátehette velna: miért nem kívánják a kedvezményt a magyar katonák részére is, hiszen a németeknek nagyobb zsoldjuk volt!) Harmadszor a malom — igaz — az érsek tulajdona, de a belőle való haszon egy része a molnárokat és az újvári plébánost illeti. Ő tehát ezeknek sérelmével engedményeket nem tehet; annál kevésbbé, mert ha tenne is, a károsított molnárok eltávoznának s a 82