Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt

esztendőbe az hozzá rendeltetett község azt nem supportálhatta volna, legszükségesebbnek találtuk az ároknak megásását és az tapasztnak való megújítását, kit meg is hattunk, hogy megcsinálja Esztergom vármegye.«

3

7) A nádori bizottság jelentése nyilvánvaló bizonyságot tesz arról, hogy Érsekújvár erődítményeiben még igen sok kivánni való maradt. Kő vagy téglából épült kapuja nem volt és csak földsáncok vették körül. Igaz, bizonyos tekintetben ez a körülmény a várnak hasznára is válhatott. Mi*'or Homonnay 1605-ben Érsekujvárat ostromolta és okt. 12-én Haszán boszniai pasa 3 nehéz faltörő és több kisebb ágyúval Újvár alá érkezett, Homonnay naplójában megjegyzi, hogy az ágyukat nem sokra tartja. «Nem lehet — úgymond — erősebb vár, mint a kinek föld bástyái vannak; szememmel láttam, hogy sem tüz, sem ágyú annak nem árthat. Érsekújvár is ilyen.«

3

8) Az őrség létszámában is hiány állott be, nagyrészt a fizetetlenség miatt. 1614. április 13-án irja Koháry Péter Barsmegyének, hogy az uj esztergomi pasa behódolási parancsot küldött Nyárhidra is. Minthogy pedig sok vitézlő néppel erősítette meg Esztergomot, kéri a vármegyét, legyen készen és küldjön segítséget Újvárba. «Mi is ezen fizetetlen és fogyatkozott állapottal is jó vigyázásban lévén Ngok és Kgkért sem vérünk ontását, sem fáradságunkat nem szánjuk.«") 3

7) Hadtört. Közi. 1914. 377. 3

S) Rónay Horváth Jenő. Bocskay István háborúja Rudolf ellen. Hadtört. Közi. 1893. 3

9) Szerémi. 53. 81