Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt

Bocskay ekkor már súlyos betegen feküdt Kassán és december 29-én meg is halt. Halála után Érsekújvár a király birtokába került vissza. Hogy a törökök tényleg Érsekújvár elfoglalására számítottak, igazolja Pecsevi Ibrahim török történetíró, aki Újvár feladásáról ezeket irja: «Megadták magukat Bocskay királ vezérének és akarva nem akarva megnyitották a kaput Azonban az iszlám hadserege eltiltatott a zsákmányolástól és fosztogatástól s az ebbe bele is nyugodott. Ekkor alkalom lett volna egy beglerbéget kinevezni Újvár várába és abba a tartományba, de mivel Bocskayval még nem voltak megállapítva a szerződés feltételei, ezt nem tették, nehogy ez oka legyen barátsága elhidegülésének.« Az újvári zsákmányolás elmaradását pedig azzal pótolták ki, hogy «a hitetlen németek birtokában levő falvakat és területeket teljesen elpusztították és feldúlták.« A törökök t. i. Németi Gergellyel együtt Bécs körül pusztítottak. Pecsevi imígy folytatja: «Az iszlám hadserege ebben az áldott esztendőben annyi zsákmányt nyert, amennyit még egy hadjáratban sem. Mivel a paraszt népnek kedveskedtek és hízelegtek, az Újvár környékén levő falvakból naponkint kocsi számra érkezett az élelmiszer a császári táborba s a katonaság a táborba menve mindig megtehette vásárlásait. A magyar leányok és asszonyok egészen frissen sült czipó nevü magyar süteményeket, többféle gyümölcsöt és más eleséget hordozván sátorról sátorra, azokat árulták és így segítettek rajtunk.«

8) Azaz a magyar nép maga is T) Istvánffy XXXIV. 520. 8) Századok 1899. 119—120. 65