Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt

Bocskay mozgalmával rokonszenvezett és ezért a török seregnek is adott ennivalót, annyival in­kább, mert megfizette. Epizód gyanánt felemiitjük, hogy Kaza János újvári kapitány és a gútai érseki uradalom tiszt­je az érseki szék üresedése alatt 1603-ban Csalla­toronyhegy majort, mely az újvári várhoz tarto­zik és az érsekek mindig békésen birtokolták, el­foglalta, és magát annak birtokába be is vezet­tette. Szuhay István egri püspök, az érsekség ad­minisztrátora Komárom vármegye előtt panaszt emelt ellene. Az akkori zavaros időkben is me­rész eljárás, hogy az érsekségnek fizetett tisztje saját urának birtokából foglalgasson. Még ezzel sem érte be, hanem Naszvad és Anyala közt ha­tárdombokat állított fel és a nevezett birtokok rovására Csallatoronyhely praediumhoz csatolt belőlük, miként Komárom vármegye 1607. évi bi­zonyságlevele tanusitja. 8) Ekkor azonban már Forgách Ferenc ült az érseki széken, aki a le­foglalt birtokot visszaszerezte. Mint már említettük, az érsekújvári helyőrség fizetésének terhe az érsekprimásra nehezedett. Mikor a második Újvár felépült s abba nemcsak magyar, hanem idegen nemzetbeli őrséget is el­helyeztek, az idegen katonaság fizetését a király vállalta magára s a cseh rendek segélyéből folyó­sította. A fizetésnek módozatai és az őrségnek az érsekprimáshoz való viszonya azonban sokáig ren­dezetlen volt. Mikor Forgách Ferenc gróf 1607. jul. 4-én esztergomi érsekké lett, az érsekséget 36.000 tallér 9) Hgprim. vil. lt. N. 23. Trans. 10., 60 és u. o. M. 24 Trans. 10, 62. 66

Next

/
Thumbnails
Contents